A biztosítás csökkentheti a hálapénzt
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz 1990-es évek elején egy szektorsemleges, osztott finanszírozási modellben képzelték el az egészségügy jövőjét, ahol a kiegészítő szolgáltatásokat nyújtottak volna a magánbiztosítók. Ehelyett mára a közkiadások csökkentése miatt az egészségügyi intézményrendszer struktúrája elavult, bizalmi és felelősségi válság alakult ki.
Nyugat-Európában domináns az állami finanszírozás szerepe az egészségügyben, az OECD tagállamoknál is 74 százalékban az állam fizeti az ellátást. Magyarországon viszonylag magas a lakosság hozzájárulása az egészségügyhöz, a becslések szerint 30 százalékot tesz ki a magánkiadás a hálapénzzel együtt. 2009-ben a KHS becslése szerint 460 milliárd forintot fizetett a lakosság közvetlenül az egészségügybe, az ELEF 2009 felmérés szerint pedig még ennél is jóval többet, 680 milliárdot.
A magánbiztosítások megjelenését az indokolhatja, hogy a lakosságban van igény a színvonalas egészségügyi szolgáltatásra – mondta Paál Zoltán, a Generali vezérigazgató-helyettese. Az ügyfelek jellemzően azt szeretnék, ha időhúzás nélkül, normális körülmények között látnák el őket, arra viszont, hogy plazmatévé legyen a kórteremben vagy internetezhessenek műtét után, nincs igény.
Részletek a mai Világgazdaságban


