A Szberbanké lett a Volksbank
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA múlt hét közepén lezárta az orosz Szberbank a Volksbank International (VBI) akvizícióját. ezzel belépett térségünk nyolc országának bankpiacára. (A VBI romániai leányára nem terjedt ki a tranzakció.) Az ügylettel a vezető orosz bank megvetheti a lábát a FÁK-on kívül is.
A VBI-leányokért 505 millió eurót fizetett, 80 millióval kevesebbet a már kitűzött vételárnál. Ezzel a régióban egy 295 fiókkal és 600 ezer ügyféllel rendelkező bankcsoporthoz jutottak, amelynek tagjai mérlegfőösszegük alapján a bosznia-hercegovinai, a horvát, a cseh és a szlovák piacon a tíz legnagyobb, a magyar, a szerb és a szlovén piacon pedig 15 legnagyobb szereplő közé tartoznak.
„A VBI és a magyarországi Volksbank történetében is új fejezet kezdődik” – mondta a tranzakció lezárásáról szóló sajtótájékoztatón Balázs László, a magyarországi Volksbank elnök-vezérigazgatója. Balázs László szerint a hazai hitelintézet egy erős tulajdonost kapott, amely hozzásegíti majd ahhoz, hogy végigvihesse a kitűzött stratégiáját. A 19 éve jól ismert kék színű Volksbank-logó is hamarosan eltűnhet, hiszen a Szberbank csak egy évre kapott jogot a márkanév használatára.
Az új orosz tulajdonos leépítéseket nem tervez az itteni társaságnál – közölte a sajtótájékoztatón Valentyin Mihov, a Szberbank fejlesztési és stratégiai igazgatója. A menedzsmenten sem szeretnének változtatni, mivel olyan szakemberekre van szükségük, akik ismerik az itteni piacot. Sőt a társaság kifejezetten költeni kíván a fejlesztésekre mind technikai, mind emberierőforrás-fronton, előbbire egyébként évente 1-2 milliárd, utóbbira mintegy 100 millió dollárt fordít évente a Szberbank.
Az orosz tulajdonos szeretné, ha idővel profitja 5 százaléka a kelet-közép-európai régióból származna, ahol további akvizícióktól sem zárkóznának el, bár a VBI-n kívül konkrét döntés ilyen ügyben még nem született. A VBI-leányoknál szeretnék elérni, ha a sajáttőke-arányos megtérülés 3-5 éven belül legalább a 20 százalékot elérné, és ha régiós szinten öt-százalékos piaci részesedést érnének el a bankpiacon. „Nem célunk Magyarországon az OTP túlszárnyalása, de felvehetjük a versenyt olyan bankokkal, amelyek most nem képesek hitelezni” – magyarázta Mihov.
A Szberbank mindenesetre – számos nyugat-európai bankkal szemben – kedvező helyzetben van. Tavaly 10 milliárd dolláros nyereséget ért el (ez az oroszországi bankszektor profitjának csaknem a fele), amelyből bőven futhatja fejlesztésekre, de akvizíciókra is. A 170 esztendeje alapított hitelintézet többi mutatója is impozáns. Oroszországban csaknem 20 ezer fiókja van, a világ legnagyobb 35 ezer berendezésből álló ATM-hálózatát működteti, 700 millió ügyfelét 250 ezer dolgozó szolgálja ki.
Helyesbítés
A Világgazdaság 2012. február 13-i számában megjelent Bankokról is tárgyalt a Fidesz című cikkünkben tévesen közöltük, hogy a „számvevőszék adatai szerint 2011 és 2013 között Pécsnek kell a legtöbb, 27,2 milliárd forint, 47,7 millió euró és 48,7 millió frank, vagyis összesen 52,7 milliárd forint adósságot megfizetnie”. Valójában a városnak az említett összegeknek csak egy részét kell 2013-ig, fennmaradó részüket 2014-től kell megfizetnie.Az Állami Számvevőszék Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről 2011. december 30-án megjelent 1142. számú jelentésének 24. oldalán ugyanis a következő szerepel: „Az Önkormányzatnak pénzintézetekkel szemben fennálló kötelezettsége a 2010. év végén 18 210 millió forint, 39 000 ezer euró és
39 216 ezer svájci frank volt. Ezek várható kötelezettsége (tőke, kamat és egyéb költség) a legutóbbi kamatfizetés feltételei alapján a 2011. évtől
27 223 millió forint, továbbá 47 703 ezer euró és 48 650 ezer svájci frank.”
Az ÁSZ-jelentésből tehát nem következik, hogy a cikkben számszerűsített tartozást 2011 és 2013 között kellene a városnak megfizetnie. Sőt, a jelentés 24. oldalán lévő táblázatból egyértelműen kiderül, hogy a tartozásból csak 11 036 millió forint, 1 694 027 euró és 7 291 355 svájci frank terheli a 2011–2013 közötti éveket, a fennálló kötelezettség további részét a 2014. évet követően kell kifizetnie az önkormányzatnak.
Az Állami Számvevőszék Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről 2011. december 30-án megjelent 1142. számú jelentésének 24. oldalán ugyanis a következő szerepel: „Az Önkormányzatnak pénzintézetekkel szemben fennálló kötelezettsége a 2010. év végén 18 210 millió forint, 39 000 ezer euró és
39 216 ezer svájci frank volt. Ezek várható kötelezettsége (tőke, kamat és egyéb költség) a legutóbbi kamatfizetés feltételei alapján a 2011. évtől
27 223 millió forint, továbbá 47 703 ezer euró és 48 650 ezer svájci frank.”
Az ÁSZ-jelentésből tehát nem következik, hogy a cikkben számszerűsített tartozást 2011 és 2013 között kellene a városnak megfizetnie. Sőt, a jelentés 24. oldalán lévő táblázatból egyértelműen kiderül, hogy a tartozásból csak 11 036 millió forint, 1 694 027 euró és 7 291 355 svájci frank terheli a 2011–2013 közötti éveket, a fennálló kötelezettség további részét a 2014. évet követően kell kifizetnie az önkormányzatnak. -->
