Nem kelendő nálunk a nyugdíj mellé a járadék

Pedig a nyugdíjak csökkenésére fel kell készülni nálunk is. A társadalombiztosításról szóló törvény szerint az év végétől szigorodnak például a nyugdíjkifizetés szabályai, a korábbi tíz helyett már húsz év szolgálati idő kell a jogosultsághoz, a járadék alapja pedig a bruttó bér lesz. Szó van emellett a rendszer reformjáról is, amelyről úgy hírlik, az egyéni számlás elszámolás mellett az úgynevezett „svéd modellt” honosítanák meg hazánkban.  A várható változások és a demográfiai helyzet alakulásából fakadó törvényszerűségek miatt mindenesetre valószínűsíthető, hogy a jelenlegi aktívak lényegesen szerényebb nyugdíjra számíthatnak, mint a mostani nyugdíjasok, és hogy ne fenyegesse őket az időskori szegénység, ahhoz pedig előre kellene takarékoskodniuk.

A járadékszolgáltatások iránt azonban egyelőre csekély az érdeklődés. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének adatai szerint járadékbiztosítást nagyon kevesen vásárolnak, sőt a szerződések száma folyamatosan csökken. Míg 1999-ben még 54 ezer ügyfélnek volt ilyen biztosítása, jelenleg már 9 ezer szerződés sincs a piacon. A díjbevételek is apadnak, tavaly az első kilenc hónapban 570 millió forintnyi összeg landolt csak ilyen biztosításban.

Nem jobb a helyzet az önkéntes nyugdíjpénztáraknál sem, tavaly is mélyponton, 8 ezrelék alatt volt a szolgáltatást kérők között azok aránya, akik egyösszegű kifizetés helyett a járadékot választották. (Az önkéntes nyugdíjkasszák egyébként élethosszig tartó járadékot nem fizetnek, csak határozott időtartamra szólót, ha az ügyfél a szolgáltatási idő lejárta előtt meghal, az örökösei megkapják a járadékból fennmaradt részt.) Érdekes termékkel, a járadékkötvénnyel próbálkozik az OTP Bank. Ennek lényege, hogy egy nagyobb összeget kamatokkal növelten részletekben kap vissza az ügyfél az ötéves futamidő során. Az érdeklődés azonban erre a szolgáltatásra is csekély, a tájékoztatók tanúsága szerint eddig nagyjából 300 millió forintnyit sikerült eladni ebből az értékpapírból.