Csak szerény növekedés várható

Nagy reményekkel vágtak bele a 2011-es évbe a biztosítók az életbiztosítási piacot illetően, az év során bekövetkezett változások azonban keresztülhúzták a számításaikat. Hiába lett a háztartásoknak az egykulcsos szja miatt 400 milliárd forinttal több jövedelme, az életbiztosítási díjbevételek kismértékben még csökkentek is. Ráadásul a végtörlesztések miatt a meglévő állomány egy részét is visszavásárolták az ügyfelek. Nagyrészt ez okozta, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének adatai szerint a tavalyi utolsó negyedévben 130,5 milliárd forintnyi életbiztosítási szolgáltatáskifizetés volt Magyarországon, csaknem 30 százalékkal több, mint 2010-ben. A megugrás azért kirívó, mert a tavalyi első három negyedévben hasonló mennyiségű életbiztosítási kifizetés volt, mint tavalyelőtt.

A piaci szereplőket nem egyformán érintette a végtörlesztés. Voltak cégek, amelyeknél alig találkoztak visszaváltásokkal, a CIG Pannóniánál például a szerződéseket a viszonylag fiatal koruk miatt felmondani sem lett volna célszerű, és a Posta Biztosítónál sem nőtt a visszavásárlások száma. Tavaly ősszel Yann Ménétrier, a Groupama Garancia vezérigazgatója a Világgazdaságnak azt mondta, arra számít, 15 százalékkal nőhet a visszavásárlások száma, ám a társaságnál végül ennél kevesebb szerződést mondtak fel. Az ING-nél szintén kisebb volt az előzetes becslésekhez képest a visszaváltások aránya. Az Aegonnál az utolsó hónapokban a visszavásárlások 6-6,5 százaléka történhetett a devizahitelek lezárása érdekében. A Generalinál pontosan 1328 szerződést mondtak fel, ez nem tűnik soknak ahhoz képest, hogy a társaságnak a legfrissebb Mabisz-évkönyv szerint mintegy 175 ezer befektetési életbiztosítási szerződése van.

Feltehetően azok a bank-biztosítók jártak a legrosszabbul, amelyek nagy számban értékesítettek korábban biztosítással kombinált devizahiteleket. Ez történt például a K&H-nál, ahol úgy tapasztalták, nemcsak a megtakarítások területén növekedett a törlési ráta, hanem a hitelekhez kapcsolódó kockázati életbiztosításoknál is. „Mivel a K&H Biztosító portfóliójában számottevő a banki értékesítéshez kapcsolódó életbiztosítások aránya, jelentős az átfedés a bank hitelezett és életbiztosítással rendelkező ügyfelei között. Ennek is oka, hogy a legjelentősebb mértékű törlésre a svájcifrank-alapú kombi termékünknél került sor. Emellett a végtörlesztéshez sok ügyfél természetesen a megtakarítási életbiztosításait is felhasználta” – mondja Kuruc Péter, a K&H Biztosító élet- és bankbiztosítási osztályvezetője.

Most azonban, hogy véget ért a végtörlesztés, a biztosítók ismét bizakodóbbak, az idei évre szinte minden piaci szereplő növekedést vár az életbiztosítási piacon, arra viszont senki sem számít, hogy a tavalyi 445 milliárd forintos díjbevétel hirtelen nagyot ugrik. „A végtörlesztés kapcsán sokan »felélték« a megtakarításaikat, illetve még többen segítettek a rokonaiknak. Így, bár a visszavásárlások konszolidálódása természetesen megtörténik, az eladások oldalán lassabb piacélénkülést várunk, nem gyors felfutást” – mondja Paál Zoltán, a Generali vezérigazgató-helyettese. Számszerűsítve: a Generalinál 0–5 százalék közötti díjbevétel-növekedésre számítanak, és nagyjából ezt várják a piac egészétől is. A biztosítók többsége hasonlóan vélekedik, kivéve talán az Allianzot, ahol stagnálást várnak a piacon, miközben maguknak két számjegyű növekedést jósolnak.

Míg a rendszeres díjas termékek esetében szinte egyöntetűen az a piac véleménye, hogy szerény, de biztos bővülés várható, addig az egyszeri díjas biztosításoknál sok a bizonytalanság. A Posta Biztosítónál arra számítanak, ezek gyorsabb ütemben bővülnek majd, mint a rendszeres díjasok, a K&H-nál és a CIG Pannóniánál viszont úgy gondolják, ennek a piaci szegmensnek a népszerűsége a tőkepiacok alakulásától függ. Ha jók lesznek a visszatekintő hozamok, boldogan vásárolják majd az ügyfelek ezeket a befektetéseket, ha viszont gyengék lesznek, nehéz lesz a biztosításokat eladni.

Amiben viszont mindenképpen lehet fantázia az idén is, azok egyrészt a unit-linked biztosítások mellé nyújtott különféle árfolyamfigyelő szolgáltatások, ezeket mind több biztosító vezeti be annak érdekében, hogy ügyfelei számára kiszámíthatóbbá, kevésbé kockázatossá tegye a befektetéseket. Szintén hozhatnak felfutást a különféle jogszabályi változásokból adódó előnyök. Ezek közül az egyik az, hogy a cafeteria részeként még mindig adó- és járulékmentesen adhatnak a munkáltatók a munkavállalóknak élet- és újabban már egészségbiztosítást is. A másik lehetőség egy uniós jogszabályhoz kapcsolódik. A gender direktíva értelmében az év végére meg kell szüntetni az életbiztosításoknál a nők és a férfiak számára megállapított díjak különbségét, ez pedig azt jelentheti, hogy a hölgyek utoljára az idén vásárolhatnak a férfiakénál lényegesen kedvezőbb áron kockázati életbiztosításokat. Nem lenne meglepő, ha különösen az év vége felé erre a lehetőségre több társaság is felhívná a figyelmüket akcióival.