Lassan indulnak az egészségbiztosítások

Olyan hirtelen került be a személyi jövedelemadóról szóló törvénybe az a módosítás, hogy a munkáltatók adó- és járulékmentesen köthetnek a munkavállalóik számára egészségbiztosítást, hogy sem a biztosítók, sem a munkáltatók nem tudtak erre igazán felkészülni. A lehetőség január 1-je óta fennáll, és bár óriási potenciált látnak benne a biztosítók, a piaci szereplők közül egyelőre nagyon kevésnek van ilyen jellegű terméke. Az Unionnál ugyan már 2008 óta létezik ilyen egészségbiztosítás magánszemélyek részére, de azt eredetileg magánszemélyek számára hozták létre, akárcsak az Uniqa vagy az ING konstrukcióit. A Generali néhány hete mutatta be a munkáltatók számára is létrehozott változatot, és dolgozik ilyen biztosításon a Signal is, amelynek anyacége, a Signal Iduna elég komoly tapasztalattal rendelkezik ebben a piaci szegmensben.

Érdemes iparkodni, az egészségbiztosítási piac ugyanis, ha a munkáltatók is a szolgáltatás mellé állnak, komoly növekedés előtt állhat. Paál Zoltán, a Generali vezérigazgató-helyettese két-három éven belül 50 milliárd forintos díjbevételt sem tart kizártnak – ez több mint a fele a hazai kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási piacnak. Az Unionnál szintén több tízmilliárd forintos éves díjbevételt prognosztizálnak, és az ING-nél is bizakodók. „A mostani viszonylag alacsony szintről egy jó jogszabályi háttérrel és stabilizálódó gazdasági céges és lakossági háttérrel, továbbá az állami egészségügyi ellátás átalakulásától függően a többszörösére nőhet, 2-300 százalékos növekedés benne lehet a rendszerben” – teszi ehhez hozzá Oláh Attila, az ING ügyvezető igazgatója.

Az idén még nem lesz nagy áttörés, egyelőre ugyanis csak a kisebb cégek jelentkeznek partnernek, a nagyobbak ugyanis a hirtelen jött jogszabályváltozást nem tudták átemelni saját cafeteria-rendszerükbe. A nagyobb cégek így várhatóan csak az év végén ülnek le tárgyalni a biztosítókkal a részletekről. A munkáltatóknak és a munkavállalóknak, sőt még az egészségügyi intézményeknek is előnyökkel jár egy ilyen szolgáltatás – állítják a biztosítók. Ha ugyanis szolgáltatásalapú csomagot választanak, akkor a munkavállalónak megszervezi a biztosító az ellátást egy neki is megfelelő egészségügyi szolgáltatónál, nem kell sorban állnia, várnia a vizsgálatokra, gyorsabban ellátják, és kevesebbet hiányzik. Ha a beteg ellátása egy állami intézményben történik, akkor pedig még extra pénzhez is jut a tb, hiszen a biztosítók kifizetik a költségeket.

Léteznek úgynevezett összeg jellegű egészségbiztosítások is, ezeknél a beteg ellátását nem segít megszervezni a biztosító, hanem pénzzel kárpótolja, ha történik vele valami. Ezt a biztosítástípust többen támadják is, és javasolják, hogy kerüljön ki a kedvezményes körből, mivel a betegnek juttatott pénz ilyenkor nem kerül be többletforrásként az egészségügyi rendszerbe, vagy ha mégis, akkor hálapénz formájában. Ez nem jelenti persze azt, hogy az összeg jellegű egészségbiztosításoknak nincs létjogosultságuk, hiszen komoly anyagi segítséget nyújthatnak akkor, ha a biztosított táppénzre szorul és lecsökken a jövedelme vagy ha költséges gyógyszereket, gyógyászati segédeszközöket kell megvásárolnia.

Az egészségbiztosítások közül Magyarországon jelenleg a szolgáltatásalapúak díja a magasabb. Összeg jellegű biztosításokat már évente 30 ezer forint körüli díjért is lehet találni, a szolgáltatásalapúak tarifái valamivel e fölött kezdődnek. Az ár függ persze a biztosított korától is – minél fiatalabb, annál alacsonyabb az összeg – és a szolgáltatások típusától, illetve a térítési limitektől is. A cégek természetesen, ha több munkavállalóra is kötnek szerződést, kaphatnak kedvezményeket a biztosítóktól.

Herman Bernadett-->