A részvényeknek is fáj az új Széll Kálmán-terv

Makrogazdasági szemszögből nézve vélhetően elegendő lesz arra a mostani intézkedéscsomag, hogy a túlzottdeficit-eljárásban és a kohéziós alap támogatásai kapcsán pozitív fordulat következzen be – értékelik a Széll Kálmán-terv 2.0-t az Equilor befektetési Zrt. közgazdászai. Hozzáteszik, egyelőre kérdéses, hogy a pénzügyi tranzakciós adó vagy a 2 forintos távközlési adó minden ponton megfelel-e az uniós szabályozásnak.

„Összességében azonban a program javíthat hazánk befektetői megítélésén, az igazi előrelépést azonban még mindig az EU/IMF-hitel elfogadása jelentené. Ennek fényében markáns hozamcsökkenést nem várunk a közeljövőben” – vélekednek a szakértők.

A Széll Kálmán-terv hatásai a blue chipekre

Az Equilor szerint vállalati szemszögből nézve fájó pont, hogy az újonnan bevezetett adók nem korlátozott ideig maradnak a rendszerben, ebből adódóan a vállalati eredmény-előrejelzések markánsan csökkenhetnek. Másrészt az adók nagy része nem a vállalatokat, hanem a fogyasztókat terheli, így a vállalati eredményhatások is bizonytalanok.

A Mol esetében a „Robin Hood-adó” kulcsa 16 százalékra emelkedik, ami nagyjából 7 milliárd forintos kiadást jelent 2013-ban a vállalatnak. Mivel az energiaszektort terhelő adó és a kiskereskedelmi szegmens adója kikerül a rendszerből, ezért a negatív hatás mindössze 3-4 milliárd forint évente az olajtársaságnál (részvényenként 40 forint körüli összeg).

Az OTP és az FHB esetében a bankadó megmarad 2013-ban, bár a kulcs felére csökken. A pénzügyi tranzakciós adó hatását csak becsülni lehet, az Equilor azzal számol, hogy a teher körülbelül egyharmadát üzletpolitikai okokból a bankok viselik majd. Első becslésük szerint az OTP 10-12 milliárd forintos, az FHB 1 milliárd forintos terhet visel majd 2013-tól. Ez részvényenként rendre 40, illetve 20 forintot jelent évente.

A Magyar Telekom ügyfelei körülbelül 26 milliárd forintos teherrel szembesülnek, aminek az elemzők becslései szerint üzletpolitikai okokból nagyjából a felét az MTelekom állhatja. Egy részvényre vetítve ez 13 forint körüli kiadást jelentene évente. „Ezzel párhuzamosan azt is elképzelhetőnek tartjuk, hogy az osztalék jövőre is 50 forint körül maradna” – írják.

A Richter és az Egis esetében nincsenek konkrét javaslatok, annyit lehet tudni, hogy a gyógyszerkasszában idén 10 jövőre pedig 40 milliárd forint megtakarítást tervez a kormányzat. „A részletek hiányában a vállalatokra eső terhet sem tudjuk számszerűsíteni, ezért a gyógyszergyártók részvényeiben továbbra is marad a bizonytalanság” – mutatnak rá az Equilor közgazdászai.