Valamivel több mint ötezer ingatlant jelöltek ki kényszerértékesítésre a hazai hitelintézetek a múlt év negyedik és 2012 első negyedévében – derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) adataiból. Ebből csaknem háromezret ebben az évben jelöltek ki a piaci szereplők. A pénzügyi szolgáltatók ugyanakkor az első két negyedévben nem használták ki a teljes keretet: tavaly az utolsó három hónapban 78,4, az idén az első periódusban pedig 82,5 százalékát használták ki az engedélyezett darabszámnak.
A kényszereladási kvótát is szabályozó törvény múlt év október elsején lépett hatályba: e szerint a kvóta 2011 utolsó negyedévében az érintett lakásállomány két százaléka volt, 2012-ben pedig negyedévenként három százalék. Jövőre a kvóta a lakásállomány négy, 2014-ben pedig már öt százaléka lesz. A követelésérvényesítés csak 2015 januárjától működik újból korlátozás nélkül.
A kvóták rendszere szabályozza azt, hogy a 30 millió forintot meg nem haladó értékű ingatlanok közül a hitelezők negyedévenként és megyénként hány lakást adhatnak át a végrehajtóknak. A kvótát a kormány azért vezette be – a bankokkal egyeztetve –, hogy a lakáshitelek fedezetéül szolgáló ingatlanok ne kerüljenek nagy tömegben piacra, zavarokat okozva ezzel az egyébként is nyomott árakkal működő – és szebb napokat is látott – lakáspiacon.
A pénzügyi felügyelet adatai szerint az érintett ingatlanok száma meghaladja a százezret, igaz, az első negyedévben minimális mértékben mérséklődött. A végrehajtásra kijelölt 5050 lakás 11,8 százaléka található Budapesten, 13,8-e pedig Pest megyében, így ezek a területek számítanak a legfertőzöttebbeknek. Figyelemre méltó emellett, hogy nagyon sok az érintett ingatlan a szegényebb régiókban is: Szabolcsban eddig 323, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében pedig 415 ingatlant jelöltek ki kényszerértékesítésre a bankok, és a lakások közel 45 százaléka Kelet-Magyarországon található. Vas megyében viszont nem egészen száz, Tolna megyében pedig 113 ingatlant jelöltek ki eladásra a szolgáltatók.
A jövőt tekintve eléggé aggasztó, hogy az év végén 6176 milliárd forintot kitevő lakossági ingatlanhitel-portfóliójukkal nem állnak túlságosan fényesen a bankok.
A pénzügyi felügyelet statisztikái szerint a banki portfóliók majdnem 13 százaléka 90 napon belüli késedelemben volt, és a rendben teljesítő állomány aránya már 70 százalék alatt maradt. Ráadásul a 90 napon túli csúszásban lévő kölcsönök mennyisége gyorsan nő: 2011. március végén még nem érte el az 500 milliárd forintot, decemberre viszont már 790 milliárdot tett ki. (Ebből a szempontból aggasztó a 90 napon belüli késedelemben lévő portfólió nagyjából 17 százalékos aránya is.) A 90 napon túli késedelemben lévő kölcsönök 87 százaléka volt devizaalapú december végén a PSZÁF kimutatásai szerint.
A kényszerérétkesítésre kijelölt ingatlanok tulajdonosai pedig már csak a Nemzeti Eszközkezelő segítségében bízhatnak: viszont a frissen létrehozott társaság csak egy jól szabályozott adósi kör helyzetén segíthet, vélhetően a korlátos költségvetési források miatt. Így a Nemzeti Eszközkezelőnek csak azok ajánlhatják fel az ingatlanukat, akik legalább két gyermeket nevelnek, utánuk családi pótlékra jogosultak, a hitelüket 2009. december 30. előtt vették fel, és aktív korúak ellátásában részesülnek, vagyis rendszeres szociális segélyt vagy foglalkoztatást helyettesítő támogatást kapnak.
Igen komoly mértékű szűrőt jelentő feltétel emellett, hogy az adósnak olyan ingatlanban kell élnie, amelynek forgalmi értéke a hitelszerződés megkötésekor Budapesten és a megyei jogú városokban maximum 15, máshol 10 millió forint volt, a kölcsön összege pedig nem haladta meg a forgalmi érték 80 százalékát (de elérte a 25-öt). Feltétel, hogy a fedezete az adott ingatlan legyen, és az adós oda legyen bejelentve legalább 2011. szeptember 28-tól kezdődően. További fontos kritérium, hogy az adósnak a törvény hatálybalépésekor már legalább 180 napos késésben kellett lennie. Mindezek tükrében az eszközkezelő csak az érintettek töredéke, néhány ezer család számára nyújthat megoldást.
A Nemzeti Eszközkezelő mint fiktív szervezet?
Fiktív szervezetnek nevezte a Nemzeti Eszközkezelőt Korózs Lajos, az MSZP elnökségi tagja tegnapi sajtótájékoztatóján, jelezve, hogy a társaság, tudomása szerint, egyetlen lakást sem vásárolt meg fennállása óta – tudósított az MTI. A szocialista politikus szerint a szervezet a mai napig nem tud választ adni arra, melyik banktól vett lakást, milyen feltételekkel tud bérlakást kiadni, milyen ingatlanokról folyik egyeztetés. Kijelentette: az eszközkezelő fiktív szervezet, nem létezik, „csak egy 40-es száma van, és egy Rózsika, aki visszahívást ígér, de kapcsolni soha senkit nem tud”. A képviselő megjegyezte: nagyon sok devizaadós kezdeményezte már bankjánál, hogy adja el lakását az eszközkezelőnek, viszont tudomása szerint eddig egyik bank sem ajánlott fel egyetlenegy ilyen ingatlant sem az államnak.Korózs Lajos kifogásolta a Belügyminisztériumnak a kilakoltatás hatósági költségei megtérítésére vonatkozó rendeletét is.
Világgazdaság - Barát Mihály A Nemzeti Eszközkezelő mint fiktív szervezet? Fiktív szervezetnek nevezte a Nemzeti Eszközkezelőt Korózs Lajos, az MSZP elnökségi tagja tegnapi sajtótájékoztatóján, jelezve, hogy a társaság, tudomása szerint, egyetlen lakást sem vásárolt meg fennállása óta – tudósított az MTI. A szocialista politikus szerint a szervezet a mai napig nem tud választ adni arra, melyik banktól vett lakást, milyen feltételekkel tud bérlakást kiadni, milyen ingatlanokról folyik egyeztetés. Kijelentette: az eszközkezelő fiktív szervezet, nem létezik, „csak egy 40-es száma van, és egy Rózsika, aki visszahívást ígér, de kapcsolni soha senkit nem tud”. A képviselő megjegyezte: nagyon sok devizaadós kezdeményezte már bankjánál, hogy adja el lakását az eszközkezelőnek, viszont tudomása szerint eddig egyik bank sem ajánlott fel egyetlenegy ilyen ingatlant sem az államnak.
Korózs Lajos kifogásolta a Belügyminisztériumnak a kilakoltatás hatósági költségei megtérítésére vonatkozó rendeletét is. -->
