Nő a bankok kockázata
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
A jövedelmezőség minden szektorban romlott, a bankrendszer 13 év után szektorszinten is ismét veszteségessé vált. Minden szektorban egyre nagyobb a veszteséges intézmények száma, ráadásul a veszteség átlagos mértéke is növekedett. A nyereség elmaradása a belső tőkeképződés folyamatos zsugorodását eredményezi, ennek következtében viszont a tőkehiány növeli a tulajdonosi elkötelezettség jelentőségét. Mindezek ellenére a bankrendszer – és a pénzügyi rendszer egésze mind a tőke-, mind a likviditási helyzetét tekintve is stabil – állapítja meg a PSZÁF. A piaci szereplők közül többen úgy alkalmazkodtak a megváltozott körülményekhez, hogy fiókteleppé alakultak, vagy kiléptek a piacról. A pénzügyi szektor egyre korlátozottabban képes a funkcióját hatékonyan betölteni, és a gazdasági növekedéshez hozzájárulni, a veszteséges szektorok jövedelemtermelő képességének javítása ezért a PSZÁF szerint kiemelkedően fontos.
A hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások esetében a hitelezési aktivitás gyors szűkülése, a finanszírozási szerkezet változása, valamint a nem teljesítő állományok folyamatos növekedése jelenti az üzletszerű működés legfontosabb kockázatát. Az ezek következtében romló eredményességet a válságadók és a 2012. február 29-én lezárult végtörlesztés nettó hatása ugyancsak terhelte. A hitelezési aktivitás mind a bankszektorban, mind a pénzügyi vállalkozások esetében nagymértékben visszaesett 2011-ben, és a szövetkezeti hitelintézetek is csak a végtörlesztéskor nyújtott forint kiváltó hitelek révén tudták a hitelállományt növelni. A folyamatot a hitelkínálat és a hitelkereslet visszaesése azonos mértékben magyarázza. A hazaihoz hasonló aktivitás szűkülés kizárólag a balti államokban, valamint a korábbi túlzott hitelezés visszafogását kifejezetten ösztönző országokban jellemző. A kelet közép-európai régió országaiban ezzel szemben a hitelezés – és a gazdasági növekedés – változó mértékű erősödése tapasztalható.
Az aktivitás finanszírozása az anyabankok megváltozott üzleti stratégiájának köszönhetően szintén erőteljes átalakuláson megy keresztül. A külföldi, jelentős részben anyabanki források kivonását a belföldi források, elsősorban a betétek növekedése kíséri. A külföldi források csökkenése az eddigiekben még nem vezetett a hitelezés kényszerű szűkítéséhez, sőt a bankrendszer jelenleg is közel 2000 milliárd forint hitelezési kapacitással rendelkezik. A gazdasági növekedés és ezzel a hitelkereslet emelkedése azonban a jövőben kényszerű hitelkínálati korláthoz vezethet, ha a külföldi források – például a jövedelmezőségi problémák miatt – nem térnek vissza, és belföldi források bevonására sem lesz lehetőség.
A többi szektor helyzete sem biztató
A befektetési alapkezelők eredménye is csökkent – állapítja meg a PSZÁF. Az árfolyamok csökkenése miatt az elmúlt évben elkezdték visszaváltani a befektetési jegyeket, és ez a folyamat a végtörlesztéssel felgyorsult. Tovább csökkentette a kezelt állományt az is, hogy az Államadósság-kezelő Központ is elkezdte visszaváltani a korábbi magánnyugdíj-pénztári portfolió befektetésijegy-állományát.Hasonló tendenciák jellemzik a magyarországi biztosítási szektort is mind az aktivitás, mind az eredményesség tekintetében. Az életbiztosítások megtakarítási formaként folyamatosan veszítenek jelentőségükből, miközben kissé erősödik a biztosítottság igényét szolgáló, valamint a befektetési célú biztosítások jelentősége.
A nem-élet ágban szintén csökkent tavaly a díjbevétel, itt azonban a változás elsődleges oka a kockázatok csökkenése volt a gépjármű ágazatokban, és a 2010. évihez hasonló katasztrófák elmaradása az egyéb biztosítások esetében. Mivel ezzel párhuzamosan a költséghatékonyság nem nőtt a szektorban, a biztosítók jövedelmezősége is csökkent. A tőkehelyzet viszont a szektorban stabil, a tőkefeltöltöttség továbbra is 200 százalék fölött van.
Hasonló tendenciák jellemzik a magyarországi biztosítási szektort is mind az aktivitás, mind az eredményesség tekintetében. Az életbiztosítások megtakarítási formaként folyamatosan veszítenek jelentőségükből, miközben kissé erősödik a biztosítottság igényét szolgáló, valamint a befektetési célú biztosítások jelentősége.
A nem-élet ágban szintén csökkent tavaly a díjbevétel, itt azonban a változás elsődleges oka a kockázatok csökkenése volt a gépjármű ágazatokban, és a 2010. évihez hasonló katasztrófák elmaradása az egyéb biztosítások esetében. Mivel ezzel párhuzamosan a költséghatékonyság nem nőtt a szektorban, a biztosítók jövedelmezősége is csökkent. A tőkehelyzet viszont a szektorban stabil, a tőkefeltöltöttség továbbra is 200 százalék fölött van.
-->
