Többet takarékoskodnak az önkéntes nyugdíjpénztári tagok
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA nem életágban szintén csökkent a díjbevétel, itt azonban a változás fő oka a kockázatok csökkenése volt a gépjármű ágazatokban, és a 2010. évihez hasonló katasztrófák elmaradása az egyéb biztosítások esetében. Mivel ezzel párhuzamosan a költséghatékonyság nem nőtt a szektorban, a biztosítók jövedelmezősége is csökkent. A tőkehelyzet a szektorban stabil, a tőkefeltöltöttség továbbra is 200 százalék feletti.
Alapjaiban alakult át a nyugdíjrendszer annak eredményeként, hogy a kormány visszaállította az állami nyugellátás elsődlegességét. A változások hatására a magánnyugdíjpénztári tagok döntő többsége az állami rendszerbe történő visszalépésről döntött 2011-ben. A maradó mintegy 100 ezer tag egynegyede a 2012-ben hatályba lépett változások hatására szintén visszalépett. Ennek következtében a magánnyugdíjpénztári taglétszám és vagyon a korábbinak töredékére esett vissza, csökkentve ezzel a vagyonkezelési bevételeket a vagyonkezelők – alapkezelők, biztosítók, közvetetten a bankok – esetében.
A bevételek adományokra korlátozódása következtében a nyugdíjpénztárak összességében veszteségesek. Az öngondoskodás érdemi megerősödése a második pillér változása ellenére egyelőre nem látható, bár az önkéntes nyugdíjpénztári tagdíjbefizetések a taglétszám csökkenése ellenére valamelyest nőttek, vagyis az önkéntes nyugdíjpénztári tagok kissé megemelték az pénztári nyugdíjcélú megtakarításaikat. Az egészségpénztárak működése elsősorban a változó cafeteria szabályozástól függ. A szegmens működését egy egységes egészségpolitikai koncepció tudná stabilizálni, ami hosszútávra megjelöli, hogy az egészségpénztárak milyen szerepet töltenek be az egészségügyi ellátások és a prevenció finanszírozásában.
