A nagy közösségimédia-lufi

Már 27 dollárt sem érnek a Facebook részvényei a tőzsdén, amelyeket a három héttel ezelőtti kibocsátáskor még 38 dolláros árfolyamon vásárolhattak meg a befektetők. A közösségi médiaoldal tőzsdére lépését hatalmas hisztéria előzte meg, nagyon sok kisbefektető szeretett volna hozzájutni a részvényeihez annak ellenére, hogy a szakértők közül többen is arra figyelmeztettek, a papír túlárazottnak tűnik.

Az internetes felmérések azt mutatták, az elemzők 75–85 százaléka magasnak találja az árfolyamot. A Facebook árbevétele ugyanis csökkenő ütemben gyarapszik, ráadásul a mobilos hirdetési bevétel nem tart lépést a közösségi oldalt mobilon használók számával. A Facebook-ügy további pikantériája, hogy a kibocsátást levezénylő Morgan Stanley állítólag a kibocsátás előtt néhány befektetővel megosztotta a részvénnyel kapcsolatos negatív várakozásait, miközben a kisbefektetők többségénél igyekezett felhajtani az árat. A károsultak már keresetet is benyújtottak a bankház ellen.

Nem a Facebook volt az első olyan közösségi oldal, amelynek a befektetői pórul jártak, a tőzsdei bevezetés óta ugyanis nagyot esett az árfolyamuk. Fél éve lépett a parkettre a játékokat fejlesztő Zynga, amelynek részvényeiért akkor 10 dollárt kértek. A papírok árfolyama két és fél hónapig emelkedett, márciusban azonban esni kezdett, és jelenleg már csak 5,5 dollár körül jár. „A Zynga a Facebook miatt esik” – állítja Czachesz Gábor, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója. A társaság ugyanis főleg a Facebookra fejleszt alkalmazásokat, és az árfolyama, úgy tűnik, képtelen függetlenedni a vezető közösségi oldalétól.

A Facebookéhoz hasonló várakozás előzte meg bő fél éve a Groupon nevű kuponos vásárlói oldal parkettre lépését. A részvényt 20 dolláros árfolyam mellett bocsátották ki, és néhány hónapig heves ingadozások mellett ugyan, de tartotta magát az árfolyam, jelenleg viszont már 9 dollárt sem érnek a részvények. A Groupon kibocsátása előtt is sokan jelezték: túlárazott lehet a papír, hiszen a céget az Amazon vagy az eBay értékének a 10–20-szorosára árazták be, bár a cég tavaly még vastagon veszteséges volt.

„A Groupon üzleti modellje nem túl meggyőző” – mondja Czachesz. A társaság ugyanis csak úgy tud bővülni, ha leül tárgyalni azokkal a cégekkel, amelyek a kedvezményes árú termékeket, szolgáltatásokat az ügyfeleik rendelkezésére bocsátják. De a kereskedőkkel való megállapodás munkaerő-igényes, így a bevételek növeléséhez az emberi erőforrásokat is intenzíven bővíteni kell.

Nem minden közösségi oldal volt túlárazott tőzsdére lépése idején. Egy éve debütált a ­LinkedIn 45 dolláros árfolyam mellett, és ma ennek a dupláját éri a részvénye. E portál legfőbb előnye, hogy a segítségével egy kisebb cég is találhat megfelelő munkaerőt drága fejvadászok igénybevétele nélkül – erre a szolgáltatásra pedig a jelek szerint van igény, amit a befektetők is honorálnak.

Mint arról lapunk is beszámolt, a közösségi oldal papírjaival május 18-án kezdődött meg a kereskedés a New York-i börzén. A társaság tőzsdei debütálása azonban nem ment egészen zökkenőmentesen: a rajt majd fél órát késett a kereskedési rendszer problémái miatt, s ezt követően is voltak fennakadások, s akadt olyan befektető is, aki órákig nem tudta teljesült-e a megbízása, vagy sem.

Tőzsdei szakértők úgy vélik, hogy a rendszer túlterheltségéből adódó fennakadások mintegy 30 millió részvény adásvételét érintették, s ezzel a legnagyobb pénzintézeteknek legalább 120 millió dolláros veszteséget okoztak. Ebből az összegből a Nasdaq eddig 13 milliót ismert el.

A Knight Capital Group saját bevallása szerint 35, az UBS 30, míg a Citigroup állítólag 20 millió dollárt bukott a bakin.

A Nasdaq az elképzelések szerint a tranzakciós díjak csökkentésével kárpótolja majd az érintett vállalatokat, a pontos részletekről azonban még egyeztetnek a felek.

Mint arról lapunk is beszámolt, a közösségi oldal papírjaival május 18-án kezdődött meg a kereskedés a New York-i börzén. A társaság tőzsdei debütálása azonban nem ment egészen zökkenőmentesen: a rajt majd fél órát késett a kereskedési rendszer problémái miatt, s ezt követően is voltak fennakadások, s akadt olyan befektető is, aki órákig nem tudta teljesült-e a megbízása, vagy sem.

Tőzsdei szakértők úgy vélik, hogy a rendszer túlterheltségéből adódó fennakadások mintegy 30 millió részvény adásvételét érintették, s ezzel a legnagyobb pénzintézeteknek legalább 120 millió dolláros veszteséget okoztak. Ebből az összegből a Nasdaq eddig 13 milliót ismert el.

A Knight Capital Group saját bevallása szerint 35, az UBS 30, míg a Citigroup állítólag 20 millió dollárt bukott a bakin.

A Nasdaq az elképzelések szerint a tranzakciós díjak csökkentésével kárpótolja majd az érintett vállalatokat, a pontos részletekről azonban még egyeztetnek a felek.-->