Gondot jelent a széttagoltság

A soltvadkerti takarék bezárásának hatására takarékszövetkezeti ügyfelek százezreiben merülhetett fel a kérdés, hogy mennyire erős a szektor, és előfordulhat-e hasonló eset más takarékokkal is. Számos ügyfélnek a mindennapi megélhetéséhez lenne szüksége a pénzére. Június 1-jén a rendőrség is kivonult attól tartva, hogy a felbőszült betétesek megrohanják a takarékot. Mint arról korábban beszámoltunk, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete június 1-jével visszavonta a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet tevékenységi engedélyét, és elrendelte végelszámolását

A ta­karékszövetkezet bezárása miatt 17 ezer ügyfél nem tud betétjéhez vagy számlájához hozzáférni. Az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) az érvényes szabályok szerint csak a felszámolás elrendelésekor kezdhetné meg a kártalalanítást. A folyamat felgyorsítása érdekében a pénzügyi felügyelet olyan törvénymódosítást kezdeményezett, amely szerint az OBA már a végelszámolás elindításakor léphetne. Így a törvényalkotókon múlik, mikor indul kártalanítás.

A takarékok pénzügyi mutatói nem rosszabbak a kereskedelmi bankokéinál, a köztük lévő különbségek azonban nagyok lehetnek, és leginkább a tőkeerős tulajdonosok hiányoznak náluk. A nyereségességgel nincs gond a takarékoknál. Tavaly 4,1 milliárd forint adózott eredményt ért el a szektor, miközben a kereskedelmi bankok veszteségesek voltak. Tavalyelőtt csak négy takarék volt veszteséges – közöttük a tavaly bezárt Jógazda. A tőkemegfelelési mutató szintén rendben van a szektorban. Március végén 14,8 százalék volt, ám ez az adat elfedi az egyes szereplők közötti eltéréseket.

A takarékszövetkezetek hi­tel/betét aránya idén március végén 53,4 százalék volt, ami jóval alacsonyabb, mint a kereskedelmi bankok 136,8 százalékos mutatója. A magas likviditás megnyugtató a betétesek szempontjából. Ám a hitel/betét arány is erősen szóródik a szektorban. Tavalyelőtt éppen a soltvadkerti takarékszövetkezetnek volt a legmagasabb hitel/betét aránya. Ez azonban önmagában nem jelent veszélyt, ha a tulajdonos képes és hajlandó az esetleges veszteségeket elviselni.

Az alacsony hitelezési aktivitás ellenére azonban a nem teljesítő hitelek aránya magasabb a takarékszövetkezeteknél, mint a kereskedelmi bankoknál. Március végén a bankoknál 12,4 százalék, a takarékoknál 18,3 százalék volt ez az arány. Ennél a mutatónál is erős szóródás tapasztalható.

A takarékszövetkezetek leggyengébb pontja, hogy nincs olyan tőkeerős tulajdonosi hátterük, mint a kereskedelmi bankokénak. A tőkeerős tulajdonos nemcsak a Soltvadkert és Vidékénél, hanem a legtöbb takaréknál hiányzik, ezért felértékelődik az egyes takarékszövetkezetek mögött álló intézményvédelmi alapok jelentősége. Ezen alapok célja, hogy ha a tőkehelyzet romlása a takarékszövetkezet prudens működését veszélyezteti, a tagoktól összegyűjtött forrásból kisegítse a megszorult tagot.

Jelenleg a szektorban három intézményvédelmi alap (Otiva, Repiva, Takiva) működik, melyek közül a Soltvadkert és Vidéke a szektor tagjainak kevesebb mint tizedét, 12 tagot tömörítő Takiva tagja volt. A Takiva a jelek szerint nem tudta ellátni ezt a feladatát, így a Soltvadkert és Vidéke felszámolásakor az OBA beavatkozására lehet szükség.
Az intézményvédelmi alapok forrásairól szóló adatok nem nyilvánosak, mindössze annyit lehet tudni, hogy a több mint száz tagot tömörítő Otiva tízmilliárd forintos nagyságrendű vagyont kezel. Mivel a tőkepótlásokhoz sokkal kisebb összegre van szükség, mint a betétesek kártalanításához, az intézményvédelmi alapok erősítése olcsóbb módja lenne a soltvadkerti takarékéhoz hasonló problémák megoldásának, mint az OBA beavatkozása.

A 12 tagot tömörítő Takarék­szövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szövetségét azok a takarékszövetkezetek hozták létre, amelyek 1993-ban nem kívántak csatlakozni a szigorú előírásokat megkövetelő takarékszövetkezeti integrációhoz, és annak intézményvédelmi alapjához. Ez a 12 takarék saját intézményvédelmi alapot hozott létre szintén 1993-ban Takarék­szövetkezeti In­téz­mény­védelmi Alap (Takiva) néven.

Hét takarékot a Buda-Cash befektetői csoport működtet, ezen hitelintézeteknek önálló intézményvédelmi alapjuk van, a Repiva. Ehhez csatlakozott a Dél-Dunántúli Regionális Bank is. Öt takarék pedig egyik integrációhoz sem tartozik, és intézményvédelmi alap nélkül működik. Magyarországon még négy hitelszövetkezet is működik, az intézményvédelmet ellátó szervezetük a HBA.

A 12 tagot tömörítő Takarék­szövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szövetségét azok a takarékszövetkezetek hozták létre, amelyek 1993-ban nem kívántak csatlakozni a szigorú előírásokat megkövetelő takarékszövetkezeti integrációhoz, és annak intézményvédelmi alapjához. Ez a 12 takarék saját intézményvédelmi alapot hozott létre szintén 1993-ban Takarék­szövetkezeti In­téz­mény­védelmi Alap (Takiva) néven.

Hét takarékot a Buda-Cash befektetői csoport működtet, ezen hitelintézeteknek önálló intézményvédelmi alapjuk van, a Repiva. Ehhez csatlakozott a Dél-Dunántúli Regionális Bank is. Öt takarék pedig egyik integrációhoz sem tartozik, és intézményvédelmi alap nélkül működik. Magyarországon még négy hitelszövetkezet is működik, az intézményvédelmet ellátó szervezetük a HBA. -->