Komoly hitelszűke jöhet

A jelenleg alkalmazott szigorú hitelezési gyakorlat akár drasztikus hitelhiányt is eredményezhet – állította a Nemzeti Bank legfrissebb, tegnap ismertetett hitelezési felmérése kapcsán Fábián Gergely (képünkön balról) és Homolya Dániel (képünkön jobbról), az intézmény két elemzője. Szerintük ugyanis drasztikus hitelszűke nemcsak a hitelezési feltételek egyszeri jelentős szigorítása miatt alakulhat ki, hanem akkor is, ha a fokozatos szigorítások eredménye tartósan fennmarad. Az elemzők úgy vélik, hogy a hitelezés visszaesése a makrogazdasági mutatók romlásában is észlelhető lesz.

A jegybank idén áprilisban végzett hitelezési felmérése megállapítja, hogy a háztartási és vállalati hitelezés feltételei az idei első negyedévben tovább szigorodtak. A hitelezési feltételeket keményebbé tévő bankok aránya viszont az előző negyedévhez képest jelentősen csökkent. A háztartási üzletágban a bankok várakozásai alapján valószínűsíthető, hogy némi korrekció történhet a végtörlesztés idején kialakult szigorú hitelezési feltételekben.

A vállalati szegmensben viszont a bankok válaszai alapján továbbra sem várható hasonló fordulat, a következő félévben is a hitelezési feltételek szigorodására számítanak a hitelintézetek. A képet némileg árnyalja ugyan, hogy korábban a bankok többsége jelentős szigorítást várt 2012 elejére, ám részben az Európai Központi Bank 3 éves hiteltendereinek köszönhetően végül jóval kevesebb bank tette nehezebben elérhetővé hiteleit.

A jegybanki felmérés szerint Magyarországon sokkal nagyobb mértékű volt a vállalati hitelezés visszaesése, mint a környező országokban. A közölt adatok alapján csak a balti államokban csökkent 2008 októbere óta nagyobb mértékben a cégek finanszírozása, mint nálunk. Ugyanakkor Bulgáriában, Romániában és Szlovákiában is jelentősen nőtt a hitelállomány.

A hitelezési feltételek szigorításához a felmérés szerint továbbra is elsősorban az alacsony hitelezési hajlandóság járul hozzá. Az előző felméréshez képest érdemben csökkent azon bankok száma, amelyek a gyengülő hitelezési képességet jelölték meg a szigorításhoz hozzájáruló tényezőként. A banki válaszok összesítése alapján a válság éleződése, azaz a 2008 második fele óta végrehajtott szigorítások okaként a bankok 73 százalékban a hitelezési hajlandóságot befolyásoló tényezőket, 13 százalékban a likviditási, míg 9 százalékban a tőkekorlátokat említették.

Az MNB 2003 óta negyedévente vizsgálja meg a kereskedelmi bankok hitelezési gyakorlatát. A vizsgálat alapján készült hitelezési felmérések azt mutatják, hogy az utóbbi években a hitelek kereslete és kínálata is erősen csökkent. A visszaesés fő oka a bankok hitelezési képességének és hajlandóságának csökkenése. A jegybanki felmérések szerint a bankok egyre későbbi időpontra várták a hitelezési aktivitás fellendülésének kezdetét. A jegybank stabilitási jelentése szerint a bankok jelenleg 2013 végére várják a hitelezés bővülését.

A felmérésből kiderül, hogy 2011 második felében a középvállalkozások 2,56, a mikro- és kisvállalkozások 4,30 százalék átlagos kamatfelár mellett juthattak hitelekhez. Euróalapú hiteleket ugyanakkor a középvállalatok 3,17 százalékos, a mikro- és kisvállalkozások 5,63 százalékos felár mellett kaphattak. A forinthiteleknél a középvállalkozások számára 0,29 százalékponttal, a mikro- és kisvállalkozások számára 0,18 százalékponttal drágultak a kamatfelárak.

Az euróalapú hiteleknél a középvállalkozásoknál 0,23 százalékpontos, a mikro- és kisvállalkozásoknak 0,12 százalékos volt a kamatemelkedés a negyedéves időszak eleje és vége között.

A felmérésből kiderül, hogy 2011 második felében a középvállalkozások 2,56, a mikro- és kisvállalkozások 4,30 százalék átlagos kamatfelár mellett juthattak hitelekhez. Euróalapú hiteleket ugyanakkor a középvállalatok 3,17 százalékos, a mikro- és kisvállalkozások 5,63 százalékos felár mellett kaphattak. A forinthiteleknél a középvállalkozások számára 0,29 százalékponttal, a mikro- és kisvállalkozások számára 0,18 százalékponttal drágultak a kamatfelárak.

Az euróalapú hiteleknél a középvállalkozásoknál 0,23 százalékpontos, a mikro- és kisvállalkozásoknak 0,12 százalékos volt a kamatemelkedés a negyedéves időszak eleje és vége között.-->