Változatlan jegybanki alapkamat, gyengülő piacok
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság Bár az elmúlt hét mindössze négy kereskedési napból állt, nem szűkölődtünk izgalmakban. Kedden 7 százalékon hagyta az alapkamatot az MNB Monetáris Tanácsa. Állásfoglalásuk viszonylag szigorú hangvétele támogatta a forint árfolyamát, illetve szerdán pozitívan fogadta a piac azt az Európai Bizottság felől érkező javaslatot is, miszerint az uniós pénzügyminiszterek vonják vissza a kohéziós alapokból származó források egy részének (495 millió euró) felfüggesztéséről szóló döntést. A hét közepétől azonban a forint egyre kevésbé tudott ellenállni a kedvezőtlen külső piaci hangulatnak, a fokozódó kockázatkerülésnek, amit az európai adósságválság újabb hullámai, illetve a sorozatosan a vártnál rosszabbul alakuló amerikai makroadatok generáltak.
Kezd megint visszaütni, hogy még nem állapodtunk meg az IMF-fel a hitelkeretről, sőt a formális tárgyalások kezdetének az időpontja még bizonytalanabbá vált. Korábban ugyanis nem tűnt elképzelhetetlennek, hogy miután a Parlament ma megszavazza a jegybanktörvényhez benyújtott módosító javaslatokat, közvetlenül ezután el is kezdődhetnek a tárgyalások. Múlt csütörtökön azonban kiderült, hogy az Európai Központi Bank kétségei továbbra is fennállnak a jegybanki függetlenséget illetően, és további korrekciókat látnak szükségesnek a jegybanktörvényben. Az IMF pedig nyilatkozatai alapján osztja az EKB véleményét, így számottevően csökkent annak az esélye, hogy a tárgyalások június elején kezdődjenek.
Ezen a héten továbbra is az európai hírek lesznek fókuszban, főleg, hogy az EKB csütörtökön dönt a kamatokról, közzéteszi a fontosabb gazdasági mutatókra vonatkozó várakozásait, és megszólalhat a görög helyzet kapcsán is. Csütörtökön az ipari termelés, pénteken pedig a külkereskedelmi mérleg előzetes áprilisi adatait teszi közzé a KSH. Emellett pénteken ismerhetjük meg az első negyedéves GDP részletes számait is.
