Autóreexport nagy tételben

Az első fél évben ötödével, 27 781-re nőtt az új autók forgalomba helyezése. Erdélyi Péter MGE-elnök ezt a számot túlzottnak tartja. A Gépjármű-Márkakereskedők Országos Szövetsége szerint ugyanis ezek jelentős hányada valójában reexport. Igaz, az új autók forgalomból való azonnali kivonásának és exportálásának mértékét pontosan nem ismerik, de úgy becsülik a gépjárműimportőrök, hogy személyautóknál 5–10, kishaszonjárműveknél 10–12 százalék lehet az arány. Ez az adat néhány márka és ezen belül néhány típus helyzetét érinti, vagyis hatása erősen specifikus. Ez az export ugyanakkor jelentősen függ a forint árfolyamának változásaitól. Erősebb forint mellett az export csökken vagy megszűnik, gyenge forint esetén virágzik. A határt valahol 280 forintos euróárfolyam körül gondolja az MGE elnöke, aki szerint az új autók reexportját gyenge anyagi helyzetben lévő márkakereskedők nem engedhetik meg maguknak, hiszen áfával együtt veszik meg a kocsit az importőrtől, ám az áfa visszaigénylése több hónapig is eltarthat, és addig nem jut pénzéhez a vállalkozó.

A KSH adatai szerint messze legnagyobb számban Szerbiába vitték az autókat, legtöbbjüket 300 000–500 000 forintos ársávban. Másrészt – szakmai becslések szerint – 2011-ben a 45 ezer új autó körülbelül egy, a 11 433 új kishaszonjármű tíz százalékát reexportálták. Ez azt jelenti, hogy a kereskedők napokon belül ki is vonják a forgalomból a járművet, és külföldön eladják. Ha ugyanis a vállalkozó egy hónapon belül kivonja a forgalomból, és eladja, még cégautóadót sem kell fizetnie, az export után pedig visszaigényelheti az áfát.

Az azonban biztos, hogy nem kis számban vittek Nyugat-Európába is ilyen új, de az első forgalomba helyezés miatt használtnak minősülő autókat. Ezt bizonyítja a KSH összesítése, amely szerint például a Németországba szállított 416 darab 1000–1500 köbcentis benzines autó áfamentes átlagára 2,456 millió forint volt. Az is érdekes ugyanakkor, hogy amíg Szerbiába a 1,5–2,5 literes dízelekből 3636 került 468 ezer forintos átlagáron (nyilvánvalóan koros koromgyárakról lehet szó), addig Szlovákiába 907 darabot vittek, egyenként nettó 1,66 millióért. A legérdekesebb célországok között van Svájc, ahová nyilvánvalóan azért vittek három luxuskocsit összesen 92,26 millióért, mert Magyarországra a magas adóterhek miatt olcsóbban szállítanak a gyárak, tehát ez esetben jó néhány milliót megspóroltak az autók új tulajdonosai.

Horváth Zoltán azt is kifejtette, hogy az olcsó, korosabb kocsikra is van külföldről igény, ezeket általában a keleti országok vásárolják. Az elmúlt évben Szerbia volt az idősebb magyarországi autók következő állomása, mivel az ottani gépjárműállomány még a miénknél is elmaradottabb, ami természetesen az átlagéletkorban is megmutatkozik.

Horváth Zoltán azt is kifejtette, hogy az olcsó, korosabb kocsikra is van külföldről igény, ezeket általában a keleti országok vásárolják. Az elmúlt évben Szerbia volt az idősebb magyarországi autók következő állomása, mivel az ottani gépjárműállomány még a miénknél is elmaradottabb, ami természetesen az átlagéletkorban is megmutatkozik. Esik az átlagár „Az első negyedévben érezhetően visszafogta a használtautó-forgalmat, hogy az átírási illeték idei emelése miatt az átlagosnál többen cseréltek kocsit az év végén. Mára viszont a növekvő kínálatnak köszönhetően ismét élénkült ez a szegmens” – mondta Szemes Árpád, a Használtautó.hu ügyvezetője. „Ennek azonban ára volt: sokan kénytelenek voltak alacsonyabb összeget kérni az autójukért, az átlagár kevéssel másfél millió forint alá esett. Az évi 4–500 ezer használt autó több mint négyötödét tartalmazó adatbázisunk szerint az árszintet egyértelműen csökkenti az is, hogy az 1–5 éves kínálat egy év alatt 12 százalékkal esett, miközben a 9 évnél idősebb autók száma 23 százalékkal volt magasabb, mint tavaly.” -->