Még jó üzlet a kgfb

A kockázati tényezők alakulása alapján az várható, hogy 2012-ben a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) üzletág összpiaci szinten továbbra is nyereséges lesz – állapítja meg a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) most megjelent elemzése. A kalkulációk szerint a rendkívüli tételekkel nem számolva 3 milliárd forintos biztosítástechnikai veszteség adódik, amelyet a tartalékok fedezeti portfólióján várható hozam 10 milliárd forint körüli szokásos vállalkozási nyereségbe fordít át. A biztosítók (beleértve a határon átnyúló szolgáltatást is) az átkötési időszakban összességében 983 ezer felmondást, illetve 1,026 millió új szerződést regisztráltak, amelyből 111–116 ezer a flottákat érinti. A mintegy egymilliónyi átkötésből 288 ezer a régi biztosítóhoz visszakötők száma, így a ténylegesen biztosítót váltók száma 690–710 ezer körül alakult.

A PSZÁF adatai szerint a 2012-es díjtarifákkal a 2011-es állományon számolt díjak összességében csak 2,8 százalékkal alacsonyabbak a 2011-es díjaknál. Ennek ellenére a 2011 végi 23 277 forintos átlagos állománydíj 2012 elejére 11,6 százalékkal 20 571 forintra csökkent, ugyanis a régi szerződésük helyett újat kötő szerződők (váltók) átlagosan a régi díjuk 28,4 százalékát spórolták meg. Így a váltók még a 30 százalékos baleseti adóval együtt is átlagosan 7 százalékkal kevesebbet fizetnek, mint korábban. Mivel a váltók számára a régi biztosítójuk a régi díjukhoz képest átlagosan 3,4 százalékkal magasabb díjat ajánlott, az átkötők valójában átlag 30,8 százalékot spóroltak.

A kampányidőszakban inkább az átlagosnál magasabb díjú szerződők váltottak, de a váltás után a váltók átlagdíja 17 868 forintra, azaz mélyen az új átlagdíj alá csökkent. Ez ugyan azt mutatja, hogy mennyire megérte váltani, de nem jelenti azt, hogy a nem váltók is ekkora vagy ehhez hasonló csökkenést tudtak volna elérni, ha a váltás mellett döntenek, hiszen inkább azok váltottak, akiknél a váltás érdemi díjcsökkenést eredményezett.

A 2011. december 31-ei 99,5 milliárd forintos összpiaci állománydíj 2012. január 1-jére 88,8 milliárdra csökkent. Ez a 10,6 milliárd forintos – 10,7 százalékos – díjtömegcsökkenés két lépcsőben valósult meg. Egyrészt a biztosítók újratarifálták áraikat, és minden szerződőre adódott egy új díj a régi biztosítójánál. Ez 2,8 milliárd forintos díjtömegcsökkenést eredményezett. Másrészt ezen új díj alapján a váltás mellett döntők további 7,8 milliárd forintos csökkenést okoztak.

A 2012. évi jelentős díjcsökkenés ellenére az egy évvel korábbihoz képest csökkenő a díjesés intenzitása. Tavaly a teljes díjtömeg a mostani 10,6 milliárddal szemben 20 milliárd forinttal, a mostani 10,7 százalékkal szemben 16,8 százalékkal csökkent, viszont a régi biztosító új díjához képest alig spóroltak többet az átkötést választók, mint most. Ez a kettősség azt mutatja, hogy a tavalyi konszenzus mind irányában, mind mértékében megbomlott a díjcsökkentés terén, egyes biztosítók már kevésbé bíznak a kockázatok további csökkenésében. A jelentősebb díjeltérítések miatt mégis ugyanolyan lehetőségek adódtak az egyes ügyfelek számára egy lényegesen jobb ajánlat megtalálására.

Egyes biztosítókat az ár ellenében is előnyben részesítenek a szerződők másokkal szemben: ez a szimpátia pedig anélkül eredményezhet nagyobb állományt egy biztosítónak, hogy ennek árát az alacsonyabb díjakon keresztül meg kellene fizetnie.

A pénzügyi felügyelet szerint szimpátia alapján a biztosítók három csoportra bonthatók. A nagy, ismert biztosítókban jobban megbíznak, ha a tarifálás során történetesen ők adják a legolcsóbb ajánlatot, az ügyfelek az átlagnál akár 45 százalékkal gyakrabban választják őket, mint a kevésbé jól csengő nevűeket.

A magyarországi piacon három, a tanulmányban nem nevesített biztosítónak továbbra is meglehetősen rossz a megítélése, a többiek körében azonban jelentős az átjárás az „elit” kategóriába.

Egyes biztosítókat az ár ellenében is előnyben részesítenek a szerződők másokkal szemben: ez a szimpátia pedig anélkül eredményezhet nagyobb állományt egy biztosítónak, hogy ennek árát az alacsonyabb díjakon keresztül meg kellene fizetnie.

A pénzügyi felügyelet szerint szimpátia alapján a biztosítók három csoportra bonthatók. A nagy, ismert biztosítókban jobban megbíznak, ha a tarifálás során történetesen ők adják a legolcsóbb ajánlatot, az ügyfelek az átlagnál akár 45 százalékkal gyakrabban választják őket, mint a kevésbé jól csengő nevűeket.

A magyarországi piacon három, a tanulmányban nem nevesített biztosítónak továbbra is meglehetősen rossz a megítélése, a többiek körében azonban jelentős az átjárás az „elit” kategóriába.-->