Beindulhat a lakáshitelezés
Lazítottak végre a bankok a hitelek feltételein – ez derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb hitelezési felméréséből.Az idén júliusban végzett vizsgálat szerint az év második negyedévében a háztartási hitelek feltételei enyhültek mind a lakás-, mind a fogyasztási hitelek esetében. Ez nem meglepő, a tavaly év végi, a végtörlesztések idején bekövetkezett szigorítás után a piaci szereplők maguk is úgy tervezték, enyhítenek majd a hitelek feltételein.
A lakáshiteleknél ez leginkább a magasabb megengedett jövedelemarányos törlesztőrészletben és hitelfedezeti mutatóban, illetve az alacsonyabb kamatfelárban jelentkezett. Vagyis, akik a második negyedévben kértek hitelt a bankoktól, több kölcsönhöz juthattak hozzá, és a kamatok is kedvezőbbek lettek.
A következő félévre adott várakozások vegyesek, a bankok közül többen tervezik a kockázatosabb hitelek kamatprémiumának emelését, az egyéb ár- és nem árjellegű hitelezési feltételekben viszont enyhítés következhet be, elsősorban a hitelkamat és forrásköltség közötti kamatrés szűkülhet, illetve a hitelfolyósításért felszámolt díjak zsugorodhatnak. A lakáskölcsönök iránti kereslet az év eddigi részében nem javult, az év második felében viszont fordulatot hozhat az új támogatott lakáshitel, amelyet néhány hete kezdtek kínálni a bankok. Az új hitel feltételei igen kedvezőek, a futamidő kezdetén ugyanis maximum 9 százalék körüli THM-mel juthatnak az adósok lakáskölcsönhöz.
A fogyasztási hitelek feltételeit is több bank enyhítette az elmúlt időszakban, mint amennyien szigorítottak rajtuk, és az esztendő második felében is a hitelintézetek többséges lazítást tervez elsősorban az árjellegű feltételek terén, de a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél a jövedelemarányos törlesztőrészletet és a hitelfedezeti mutatót is emelhetik a hitelintézetek. Az egyetlen kakukktojásnak a gépjármű-finanszírozás számít, ezen a téren a bankok és a lízingcégek ez év eddigi részében csak szigorítottak, a következő félévben azonban már várhatóan nem nehezednek tovább a feltételek.
Míg a háztartások könnyebben jutottak hitelhez az elmúlt hónapokban, a vállalatoknak egyre nehezebb dolguk volt a bankoknál, náluk ugyanis – a korábbi negyedévekhez hasonlóan – tovább szigorodtak a feltételek. A szigorítások a minimálisan megkövetelt hitelképességi szintben, a magasabb kamatfelárban és kockázati prémiumban jelentkeztek, de történtek szigorítások a hitel és hitelkeret nyújtásáért felszámított díjakban és az adatszolgáltatási követelményekben is. A szigorítás magyarázata változott némileg az év eleje óta, a hitelezési képesség csökkenésére kevesebben hivatkoznak, ehelyett újra a hitelezési hajlandóság visszaesése került előtérbe, a bankok a gazdasági kilátások és iparág-specifikus problémák miatt nem adnak kölcsönt a cégeknek. Ez a szigorítás a következő félévben tovább folytatódhat. A cégek közül egyébként egyre többen keresik a rövid távú hiteleket, miközben a hosszú távú hitelek iránt tovább csökkent a kereslet.
Az önkormányzatokkal szemben is bizalmatlanok a bankok. A második negyedévben a szektor hitelezési feltételei tovább szigorodtak, ez leginkább a minimálisan megkövetelt hitelképességi szint és az adatszolgáltatási követelmények szigorításában jelentkezett. 2007 második féléve óta egyébként folyamatosan szigorítják a bankok az önkormányzati hitelek feltételeit, az óvatosságot a válság kitörése óta folyamatosan növekvő hitelkockázatok indokolhatják. Az önkormányzati hitelek iránti kereslet a második negyedévben az előző negyedévhez hasonlóan csökkent, a következő félévben azonban a bankok élénkülésre számítanak.
Világgazdaság Online-->
