Csúcsra ért az állomány

Csúcsot döntött ismét a lakossági állampapír-állomány. Az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) nemrég kiadott közlése szerint júliusban 72,2 milliárd forint értékben vásároltak kifejezetten a lakosságnak szánt állampapírokból, ezzel a lakos­sági állampapírok állománya 719 milliárd forintra nőtt, ami minden idők legmagasabb értéke. Ezt megelőzően 2006 őszén, a kamatadó kulcsának 20 százalékosra emelése utáni időszakban tetőzött a lakossági állampapírok állománya, de a 700 milliárd forintot akkor sem lépte túl.

A lakossági állampapírok közé tartoznak az egyéves lejáratú Kamatozó Kincstárjegyek, a Féléves Kincstárjegy, a postán vásárolható Kincstári Takarékjegy és az inflációt követő kamatozású Prémium Magyar Államkötvény. Ezek mellett azonban a háztartások kezében vannak még normál intézményi papírok is, diszkont kincstárjegyek, illetve államkötvények, a lakosság ugyanis – szemben az intézményekkel – bármilyen magyar állampapírt megvásárolhat. A háztartások teljes állampapír-állománya így még magasabb: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közlése szerint az első fél év végén már meghaladta a 900 milliárd forintot, amire 2008 vége óta nem volt példa.

A háztartások lakossági állampapír-állománya az idei el­ső hét hónapban összesen 245 milliárd forinttal gyarapodott. A legkelendőbb idén a Kamatozó Kincstárjegy (KKJ) volt, melyből több mint 170 milli­árd­nyit vásároltak a kisbefek­tetők. A KKJ népszerűsége minden bizonnyal relatíve magas kamatának is köszönhető, az egyéves lejáratú értékpapírt ugyanis néhány héttel ezelőttig 8 százalékos kamattal értékesítette az ÁKK. Ez több mint egy százalékponttal magasabb a hasonló futamidejű diszkont kincstárjegyek kamatánál, és az átlagos lekötött betéti kamatoknál is ráadásul úgy, hogy a bankok akciós betéteinél szokásos elvárásokat (friss pénz, fizetés ottani számlára utalása, intenzív bankkártya-használat stb.) nem kell teljesítenie a befektetőnek.

A lakossági állampapír-állomány növekedése ugyan ör­vendetes fejlemény, de túlságosan drágán a kisbefektetők felé sem éri meg eladósodnia az államnak, vélhetően ezért történt, hogy az ÁKK a hónap elején fél százalékpontnyit visszavett az igen magas kamatokból, és a KKJ-t már csak 7,5 százalékos kamattal kínálja, ezzel párhuzamosan a Féléves Kincstárjegy (FKJ) kamatát is 7 százalékosra csökkentette. Bár ez még mindig magasabb az intézményeknek kínált hasonló futamidejű állampapírok bónuszánál, a keresletet a lakossági papírok iránt érzékelhetően visszavetette.

Míg két hete csaknem 17 milliárd forintnyi kelt el a 8 százalékos hozamú KKJ-ból, a múlt héten ennek már csak a felét sikerült eladni a csökkentett kamatú papírból. Az FKJ-nál a korábbiaknál is gyatrábban sikerült a kibocsátás, alig 90 millió forintnyi fogyott az átárazott papírból.

Az állampapírok közül változatlanul a Prémium kötvények fizetik a legmagasabb kamatot, a most jegyezhető sorozatok 3,5–4 százalékos reálkamatot ígérnek, vagyis ennyi kamatprémiumot kaphat rájuk a befektető az infláció fölött. Ezek állománya az idén csaknem 35 milliárd forinttal 200 milliárd forint fölé emelkedett, ami az ÁKK szerint örvendetes fejlemény.

A kialakult hozam így is alatta marad a 7 százalékos alapkamatnak, melyet az MNB a kéthetes kötvényekre fizet. Ez azt jelenti, hogy a piac arra számít, a jegybank a közeljövőben csökkentheti az alapkamatot. Ez leghamarabb augusztus 28-án történhet meg, a jegybank Monetáris Tanácsa ugyanis akkor tart kamatdöntő ülést.

A kialakult hozam így is alatta marad a 7 százalékos alapkamatnak, melyet az MNB a kéthetes kötvényekre fizet. Ez azt jelenti, hogy a piac arra számít, a jegybank a közeljövőben csökkentheti az alapkamatot. Ez leghamarabb augusztus 28-án történhet meg, a jegybank Monetáris Tanácsa ugyanis akkor tart kamatdöntő ülést.-->