Középvállalati finanszírozás: a kockázati tőke felértékelődik
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA kis- és közepes vállalkozások számára a kockázatitőke-bevonás egyre reálisabb finanszírozási alternatíva. Amíg a bankhitelek feltételei fokozatosan romlanak, és a tőzsdére lépés az intézményi befektetők forrásainak jelentős csökkenése, valamint a közepes kapitalizációjú cégekkel szembeni óvatossága miatt egyelőre kilátástalan, addig e forma egyre népszerűbb.
„Míg egy éve is még reális volt egy közepes cég számára tőzsdén keresztül bevonni 1–2 milliárd forint tőkét, ma ennek az esélye nagyon kicsi. Az intézményi befektetők nem bíznak a kisebb cégek részvényeinek likviditásában” – hangsúlyozta Herczku György, a KBC Kockázati Tőkealap-Kezelő Zrt. vezetője. A pénzintézeti szektorból leginkább az olyan strukturált termékek jelenthetnek megoldást, mint a faktoring, de egyre inkább felértékelődik az állami szerepvállalással elérhető mikrohitel, garancia, illetve a kockázati tőke szerepe is. A hazai kockázatitőke-piac a Jeremie-alapok beindulását követően 2011-ben régiós és európai viszonylatban kiemelkedően teljesített. 2011-ben a korai fázisú, azaz a kockázati tőke klasszikus funkcióját betöltő kockázatitőke-befektetések értékének GDP-hez viszonyított arányát tekintve az európai mezőnyben a hatodik helyet foglalta el.
A kockázati tőke bevonása nehéz döntés egy cégalapító részéről, hiszen egy új tulajdonostárs jelenlétét kell elfogadnia, ám ezzel olyan üzleti lehetőségekhez juthat, amellyel a cég fejlődését jelentősen meg tudja gyorsítani. A kockázatitőke-befektetők egyik legnagyobb előnye ugyanis, hogy kapcsolatrendszerükön keresztül hozzá tudják segíteni a cégeket új ügyfélkör eléréséhez vagy a külföldi piacra lépéshez. Azoknak a kkv-knak, amelyek kockázati tőke bevonásával szeretnének pótlólagos forráshoz jutni, akkora összegben érdemes gondolkodniuk, ami elegendő ahhoz, hogy a befektetés megvalósulása után a cég a javuló cash-flow-jából már önfenntartóvá tudjon válni.
