Az állomány növekedése ugyanakkor – amellett, hogy viszonylag stabil – kissé lelassult az utóbbi időszakban. A legnagyobb növekedési ütem ezeknél a hiteleknél is a válságot megelőző időszakban (2006 és 2008 között) történt, 2007-ben például csaknem másfélszeresére, 300 milliárd forint közelébe nőtt az állomány. A 2010-es, enyhébb visszaesés után viszont ismét emelkedni kezdett a háztartásoknál lévő mennyiség.
Az állomány szinte folyamatos emelkedése mellett növekedtek a hitelkonstrukciókhoz tartozó kamatok, igaz, nem olyan vehemenciával, mint maga a kihelyezett mennyiség. A jegybank statisztikái szerint az elmúlt egy évben 25,13 és 26,14 százalék között ingadozott az átlagos éves kamat, amely így sok esetben 30 százalék fölötti teljes hiteldíjmutatót (THM) feltételez.
Maguk a konstrukciók is meglehetősen homogén képet mutatnak az egyes bankoknál: az igénylés feltétele többnyire három hónapos vagy féléves bankszámlamúlt, illetve rendszeres jóváírás vagy jövedelem, amelytől az igényelhető – automatikusan feltöltődő – hitelkeret nagysága függ.
Az adósokkal szemben támasztott feltételek nem különösebben bonyolultak: megfelelő számlamúlt és havi bevétel esetén a rendelkezésre állása gyakorlatilag garantált.
Az extra költségeknél sem túlságosan széles a felhozatal: az ügyfélnek legfeljebb rendelkezésre tartási jutalékkal, illetve kezelési költséggel kell számolnia. A bankok alapkonstrukcióinál a havi jövedelmének többnyire két-háromszorosát kaphatja meg hitelkeretként a kérelmező, a maximált összeg pedig rendszerint 500 ezer és egymillió forint között mozog.
Bár a folyószámlahitel a bankok szempontjából viszonylagosan jól jövedelmező konstrukciónak tekinthető – hiszen az éves kamat igen magas, az ügyfél helyzete/számlamozgása pedig közvetlenül látható –, az állomány emelkedése nem feltétlenül tekinthető jó jelnek. Az eredetileg váratlan kiadások rugalmas fedezésére kitalált hitelt ugyanis gyaníthatóan sok ügyfél használja napi kiadások fedezésére, aminek hosszú távon lehetnek káros hatásai.
Csökkenő állomány a lakosságnál
Csaknem 25 milliárd forinttal mérséklődött júniusban a tranzakciókból eredően a háztartások hitelállománya – olvasható ki a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb, a hitelintézetek összevont mérlegének alakulását bemutató adataiból. A lakosság forintban nettó hitelfelvevő volt: 2,5 milliárd forinttal növekedett e kör forinthiteleinek állománya. Ugyanakkor devizában nettó törlesztők voltak a háztartások, hiszen – nem utolsósorban a központi intézkedések nyomán felgyorsult visszafizetéseknek köszönhetően – 27,2 milliárddal csökkent a devizában felvett kölcsönök menynyisége.Mérséklődött a háztartásoknál kimutatott teljes hitelállomány is: ez 7503,1 milliárd forintot tett ki június végén, amely – jelentős részben a forint erősödése miatt is – az előző havinál 223 milliárd forinttal alacsonyabb. Egy év alatt pedig több mint 11 százalékos csökkenést regisztrált a jegybank, hiszen a tavaly júniusi hitelállomány még megközelítette a 8300 milliárd forintot.
A jegybank a betétállomány oldaláról egyértelmű – 60,6 milliárd forintos – növekedést regisztrált, ezen belül a forintbetétek közel ötvenmilliárddal híztak.
Mérséklődött a háztartásoknál kimutatott teljes hitelállomány is: ez 7503,1 milliárd forintot tett ki június végén, amely – jelentős részben a forint erősödése miatt is – az előző havinál 223 milliárd forinttal alacsonyabb. Egy év alatt pedig több mint 11 százalékos csökkenést regisztrált a jegybank, hiszen a tavaly júniusi hitelállomány még megközelítette a 8300 milliárd forintot.
A jegybank a betétállomány oldaláról egyértelmű – 60,6 milliárd forintos – növekedést regisztrált, ezen belül a forintbetétek közel ötvenmilliárddal híztak. -->
