Nyugdíj lottónyereményből

Ha egy munkáltató kiépít egy gondoskodói programot, a saját céljait tartja szem előtt. Legyen kevesebb költsége, adhasson több juttatást, de az is szempont, mekkora értékként érkezik ez meg a dolgozó számára – magyarázta a Munkáltatói gondoskodás konferencián Fata László, a Cafeteria Trend magazin szerkesztője. A hosszú távú programokat általában nehezebb eladni a munkavállalóknak, mint az azonnali juttatásokat, és hazánkban a nyugdíjcélú munkáltatói gondoskodás hátrányos helyzetben van – hívták fel a figyelmet a szakértők. „Magyarországon olyan alapfelvetésekkel küzdünk, amelyek Amerikában vagy Nyugat-Európában fel sem merülnének” – mondta például előadásában Zugrovics Loránd, a Quaestor Foglalkoztatói Nyugdíjszolgáltató vezérigazgatója. Magyarországon a nyugdíjcélú juttatások a választható béren kívüli juttatások között szerepelnek, miközben Amerikában vagy Nyugat-Európában ezek külön kategóriába tartoznak.

A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatók indítására Magyarországon 2008-tól van lehetőség, de csak 2011-ben indult el az első ilyen intézmény, a Quaestoré. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatóból két esetben kaphat kifizetést a dolgozó: ha nyugdíjba vonul vagy ha elhalálozik. A munkáltató számára azért lehet kedvező ilyen juttatást adni egy dolgozónak, mert a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatás esetében differenciálhat a dolgozók között, nem kell minden dolgozóra kiterjeszteni. Feltételes jogszerzési időtartamot is kiköthet, ha attól tart, a munkavállalót elcsábítja a konkurencia.

Az eddigi tapasztalatok szerint a vállalatok általában a vezetőiket, kulcsembereiket juttatják foglalkoztatói nyugdíjhoz, emellett a lojalitásprogramoknak is fontos része lehet a juttatás. Mivel a törvények szerint maximum 5 évig lehet feltételes jogszerzési időt alkalmazni, vagyis visszavenni a cégtől távozó dolgozó foglalkoztatói nyugdíját, volt olyan munkáltató, amely azt találta ki, hogy évente új programot indít, így az odébbálló dolgozó az előző öt évben összegyűlt megtakarítását – ami több millió forint is lehet – elveszítheti – magyarázta Zugrovics.

Öngondoskodásra szükség lesz – mondta Nagy Csaba, az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár ügyvezetője a konferencián. A szakember nem titkolta: az önkéntes nyugdíjpénztári tagokat is elbizonytalanította a magán-nyugdíjpénztári rendszer összeomlása. Jelenleg kétpilléres formában működik a magyarországi nyugdíjrendszer, magas állami nyugdíjat viszont csak akkor remélhetnek a leendő nyugdíjasok, ha erős lesz az ország gazdasága, és a demográfiai rendszer is kedvezően alakul. A társadalombiztosítási nyugdíj ugyanis csak egy ígérvény, ha kevesebb járulékfizető lesz, előbb-utóbb csökkenniük kell a nyugdíjaknak is – figyelmeztetett Nagy Csaba. A szakember egy érdekes felmérés eredményeit is ismertette. 2011-ben a reálhozamok kifizetése után az egykori pénztártagok mindössze 16 százaléka tette félre a kapott pénzt. A megkérdezettek csaknem 70 százaléka gondolja úgy, hogy dolgozni fog nyugdíjas korában, 30 százalék pedig abban reménykedik, hogy lottó- vagy totónyereményből lesz elegendő pénze a megélhetésre.

A magyarok saját zsebből az egészségügyi kiadások 31 százalékát fizetik, fizetésük arányában pedig többet költenek az egészségügyi kiadásokra, mint az amerikaiak.

Egy átlagos magyar állampolgár 60–80 ezer forintot költ évente egészségügyre, ennek nagyjából a felét gyógyszerre.

Egy adóváltozásnak köszönhetően került a figyelem középpontjába az egészségbiztosítás, mivel most már elfogadható költségek mellett lehet ezt kínálni a munkavállalóknak – mondta Schaub Erika, a Generali-Providencia személybiztosítási üzletágának igazgatója.

A szakember szerint az egészségügy valódi helyzete még annál is rosszabb, amit a civilek gondolnak róla, források kellenének a rendszerbe, ennek egyik eszköze lehet az egészségbiztosítás.

A magyarok saját zsebből az egészségügyi kiadások 31 százalékát fizetik, fizetésük arányában pedig többet költenek az egészségügyi kiadásokra, mint az amerikaiak.

Egy átlagos magyar állampolgár 60–80 ezer forintot költ évente egészségügyre, ennek nagyjából a felét gyógyszerre.

Egy adóváltozásnak köszönhetően került a figyelem középpontjába az egészségbiztosítás, mivel most már elfogadható költségek mellett lehet ezt kínálni a munkavállalóknak – mondta Schaub Erika, a Generali-Providencia személybiztosítási üzletágának igazgatója.

A szakember szerint az egészségügy valódi helyzete még annál is rosszabb, amit a civilek gondolnak róla, források kellenének a rendszerbe, ennek egyik eszköze lehet az egészségbiztosítás.-->