Buknak a cégek a forinton

Az árfolyamkockázatok az elmúlt egy évben sok hazai vállalkozásnak okoztak kihívásokat, amelyek közül a két legjelentősebb a nem realizált árfolyamveszteség megjelenése és a nehezen tervezhető üzemi és adózás előtti eredmény volt – derül ki a Deloitte most megjelent felméréséből.

Molnár Gábor, a Deloitte Kft. számviteli tanácsadás üzletágának igazgatója elmondta: a felmérésben vizsgált cégek körében az árfolyamkockázat eredményezte leggyakoribb negatív hatás a nem realizált árfolyamveszteség megjelenése volt. A cégeknél az év végi átértékelés során jelentős veszteség keletkezhet ugyanis a tárgyévi eredményben akkor, ha a vállalat devizahitelt vett igénybe, devizás szállítókkal rendelkezik, esetleg határidős ügyleteket kötött. Annak ellenére, hogy az adott cégnek a jövőben nyeresége lesz a devizás bevételeken, ennek a pozitív hatását a cég a szabályok szerint nem számolhatja el az eredményében, mivel az nem volt mérlegtétel december 31-én.

Az árfolyamkockázatból következő másik gyakori probléma a nehezen tervezhető üzemi és adózás előtti eredmény. Az üzleti tervek teljesülésének vizsgálatakor gyakran döntő szempont, hogy a cégek milyen árfolyammal számoltak bennük, és hogy végül pontosan milyen árfolyamon sikerült realizálniuk a tervet.

Szintén sok céget érintő probléma, hogy az árfolyamkockázat következtében keletkező árfolyamveszteséget nem vagy csak nehezen képesek beleépíteni a termékeik eladási áraiba. Ez elsősorban az importáló cégeknek kihívás: jelentős volatilitásnál ugyanis az árfolyam elérhet egy olyan szintet, amelynek áthárítása már keresleti korlátot jelentene.

Fontos megemlíteni a felmérés szerint a sajáttőke-probléma megjelenését is. Számos olyan speciális célú társaság működik Magyarországon is, amelyek tevékenységüket nagymértékben devizahitelből finanszírozzák, kiváltképp az ingatlanszektorban. Ezeknél a társaságoknál súlyos problémák keletkezhetnek, például az év végi hitelátértékelés által generált jelentős árfolyamveszteség, aminek révén a cég saját tőkéje negatívba fordulhat.

A Deloitte felmérése szerint a vállalatok 80 százalékánál nőtt az árfolyamkockázat az elmúlt egy évben, és csupán a válaszadók 5 százaléka számolt be annak csökkenéséről. A cégek közel fele ennek ellenére nem változtatott az árfolyam-kezelési gyakorlatán az elmúlt egy évben, vagyis a korábban alkalmazott módszereket megfelelőnek ítélték. A hazai cégeknél leggyakrabban használt kockázatkezelési gyakorlatok a határidős, opciós, illetve swap ügyletek, amelyek mellett a fedezeti elszámolást (hedge accoun­ting) ma még nagyon kevesen alkalmazzák egyidejűleg. Holott épp az a módszer előnye, hogy megteremti a kockázatkezelés és a könyvelés egységét, a hiánya viszont az eredmény tervezhetősége szempontjából kedvezőtlen lehet a cégek számára. A következő két leggyakrabban alkalmazott eszközt, a szállítói-vevői szerződések újratárgyalását (árfolyamkockázat áthárítását) és az egyéb természetes fedezési lehetőségeket a pénzügyi vezetők 36 és 39 százaléka említette mint bevált módszert. Az is kiderült: kevés vállalat fontolgatja a devizás könyvvezetésre való áttérést és mérlege átstrukturálását.

„A két legnagyobb akadálya a céges energiakiadások lefaragásának, hogy a vállalatvezetők vagy nem tudják, mihez kezdjenek, vagy nem mernek lépni, hiszen az energia sokuk számára ismeretlen terület” – mondta Kis Gergely, az Alteo Energiaszolgáltató Nyrt. energiakereskedelmi igazgatója. Némi utánajárást követően például már az energiabeszerzési szerződések versenyeztetésével akár 10 százalékos megtakarítást is el lehet érni.

„A két legnagyobb akadálya a céges energiakiadások lefaragásának, hogy a vállalatvezetők vagy nem tudják, mihez kezdjenek, vagy nem mernek lépni, hiszen az energia sokuk számára ismeretlen terület” – mondta Kis Gergely, az Alteo Energiaszolgáltató Nyrt. energiakereskedelmi igazgatója. Némi utánajárást követően például már az energiabeszerzési szerződések versenyeztetésével akár 10 százalékos megtakarítást is el lehet érni.-->