Kinyílik egy ingatlanalap

Még ma és holnap nyilatkozhatnak a befektetők arról, hogy maradni kívánnak-e a nyílt végűvé alakuló Európa Ingatlanbefektetési Alapban. A jelenleg nem egészen 17 milliárd forintos vagyonú alapban hozzávetőlegesen 2,5 milliárd forintnyi kisbefektetői megtakarítás lehet még. Az alap ugyanis 2009 áprilisában zárt végűvé alakult, a befektetők pedig dönthettek arról, hogy bent hagyják-e a pénzüket a tőke- és hozamvédett konstrukcióban 3 és fél éven át, vagy pedig kiveszik. Az akkor 15 milliárd forintos nettó eszközértékű alapból a kisbefektetők végül csaknem 13 milliárd forintnyi vagyont kivontak, a visszaadott befektetési jegyeket pedig az alapkezelővel közös pénzügyi csoportba tartozó UniCredit Bank vásárolta meg.

A konstrukcióban maradt befektetők most a hozamgarancia miatt legkevesebb 1,2742 forintos árfolyamon válthatják vissza a befektetési jegyeiket, ha elhagyják az alapot; ennél többet akkor kaphatnak, ha október 8-án a befektetési jegyek árfolyama magasabb lesz. Jelenleg azonban az árfolyam 1,18 forint körül van, tehát a visszaváltás racionális lépésnek tűnik a befektetők számára, akik ha nem szállnak most ki, a jövőben nem számíthatnak már tőke- és hozamgaranciára, emellett az ingatlanalapok likviditási kockázatával is szembesülhetnek.

Fél év múlva hasonló dilemmával nézhetnek szembe a Raif­feisen Ingatlanalap befektetői is. A Raiffeisen alapja szintén 2009 tavaszán alakult zárt végűvé, négyéves futamidejére összesen 26,25 százalékos (vagyis évente 6 százalékos) hozamot ígérve a befektetőknek. Ebből az alapból is kiszállt az átalakulás előtt a kisbefektetők többsége, a 44,4 milliárd forintos alapban kevesebb mint 10 milliárd forintnyi külső vagyon maradt, a befektetési jegyek több mint háromnegyedét a Raiffeisen Banknak kellett felvásárolnia. Az alap megmaradt befektetői egyébként már láttak pénzt a konstrukcióból, idén júniusban ugyanis az alapkezelő úgy döntött, hogy osztalékot fizet a befektetési jegyek tulajdonosainak. A befektetők 64,28 fillért kaptak befektetési jegyenként, vagyis az alapban lévő pénzük harmadát már megkapták. Ha az alap a jelenlegi árfolyamát megtartja, vagy esetleg még növeli is jövő áprilisig, a befektetőknek még arra is van esélyük, hogy a minimálisan garantáltnál magasabb hozammal szállhassanak ki a befektetéseikből.

Komolyabb mennyiségű lakossági megtakarítás még két nyílt végű ingatlanalapban van. Az egyik az OTP konstrukciója, amelynek nettó eszközértéke jelenleg 31 milliárd forint körül van, a másik az Erstéé csaknem 170 milliárd forintos vagyonnal. Utóbbi alapban van a hazai ingatlanalap-befektetések csaknem háromötöde. A nyílt végű ingatlanalapok teljesítménye sem volt túlságosan kiemelkedő az elmúlt időszakban, az Erste alapja az elmúlt 12 hónapban elért 7,8 százalékos hozamával ugyan megverte az igen alacsony kockázatú likviditási alapokat, az OTP 4,9 százalékos egyéves hozamával viszont elmaradt tőlük. Kifejezetten jól teljesít viszont az Erste eurós ingatlanalapja, amely a közös uniós fizetőeszközben is képes volt az elmúlt évben 4,6 százalékos hozamot elérni, 2009. áprilisi indulása óta pedig az évesített hozama megközelíti az 5 százalékot.

Az alapok likvid eszközei azonban gyorsan csökkentek, ezért 2008 novemberében a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) úgy döntött, felfüggeszti az alapok forgalmazását. Eközben pedig egy sebtében elfogadott törvénymódosítással a befektetési jegyek korábban megszokott 2-3 napos visszaváltási idejét 90 naposra növelték meg, a befektetők így hónapokon át nem juthattak hozzá a korábban likvidnek gondolt megtakarításaikhoz.

Az alapok eszközeit ebben a néhány hónapban több tíz százalékkal leértékelték, ez is hozzájárult akkor a befektetőibizalom-vesztéshez.

A további masszív tőkekivonás elkerülése érdekében döntöttek úgy végül egyes alapkezelők, hogy zárt végűvé alakítják át az alapjaikat.

Az alapok likvid eszközei azonban gyorsan csökkentek, ezért 2008 novemberében a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) úgy döntött, felfüggeszti az alapok forgalmazását. Eközben pedig egy sebtében elfogadott törvénymódosítással a befektetési jegyek korábban megszokott 2-3 napos visszaváltási idejét 90 naposra növelték meg, a befektetők így hónapokon át nem juthattak hozzá a korábban likvidnek gondolt megtakarításaikhoz.

Az alapok eszközeit ebben a néhány hónapban több tíz százalékkal leértékelték, ez is hozzájárult akkor a befektetőibizalom-vesztéshez.

A további masszív tőkekivonás elkerülése érdekében döntöttek úgy végül egyes alapkezelők, hogy zárt végűvé alakítják át az alapjaikat.-->