Külön utakon járnak a biztosítók

Az egészségbiztosítási piacnak idén az adott lendületet, hogy tavaly év végén – a biztosítók számára némi meglepetésképpen – a parlament elfogadott egy törvénymódosítást, amely alapján a cégek immár – az életbiztosításokhoz hasonlóan – a betegségbiztosításokat is adó- és járulékmentes juttatásként adhatják a dolgozóiknak, az adótörvényekben tett módosítás azonban olyannyira az év végére csúszott, hogy idén még szinte egyetlen biztosító sem tudott ebből forgalmat csinálni. Középtávon viszont komoly díjbevételt várnak a piaci szereplők ettől a szolgáltatástól. Bóna Katalin, az Union életbiztosítási ügyvezető igazgatója például öt–tíz éven belül 50 milliárd forintos egészségbiztosítási piacra számít Magyarországon, Sallai Linda, a CIG Pannónia termékfejlesztési igazgatója szerint pedig a biztosítás adómentessé tételével egy 400 milliárd forintos piac nyílt meg a biztosítók előtt.

Nem minden biztosító ennyire lelkes persze; miközben egyesek szinte azonnal ráugrottak a lehetőségre, és komolyan kampányolnak az új termékeikkel, olyanok is akadnak, amelyek kivárnak. Utóbbiak körében a leglényegesebb ellenérv az egészségbiztosítási piaccal szemben az, hogy a jelenlegi jogszabályok az állami ellátórendszerbe a magánbiztosítókat csak korlátozottan engedik be, így pedig a magán-egészségbiztosításokra épülő ellátás a járóbetegek kiszolgálására korlátozódik. Egy szolgáltatásalapú egészségbiztosítással a betegek ambuláns kezelésekre eljuthatnak egy modern, jól felszerelt magánklinikára, de ha komolyabb problémájuk van, például nagyobb műtétre szorulnak, akkor visszakerülnek az állami egészségügybe, és a jobb ellátás reményéért cserébe ugyanúgy fizethetik a paraszolvenciát, ahogy korábban, holott a magánbiztosítók éppen azt ígérték, hogy a biztosítás mentesíti őket a hálapénz fizetése alól. A lapunknak nemrég nyilatkozó Kisbenedek Péter, az Allianz elnök-vezérigazgatója szerint a biztosítók beengedése a kórházakba politikai kérdés, de a szakember nem hibáztatta a politikusokat, hogy az egészségügy finanszírozása szempontjából szükségszerű döntést alaposan meg akarják fontolni.

A jelenleg kapható egészségbiztosítások alapvetően három csoportba sorolhatók. Az egyik típus az úgynevezett összegbiztosítás, amely készpénzzel támogatja a biztosítottat betegség esetén. Az Uniqa a jelek szerint ebben a szegmensben hisz. A vállalatok számára kidolgozott egészségbiztosítási termékei közül a MediQa nevű az egészségügyi ellátás biztosításán túl összegbiztosítási elemeket is tartalmaz – összegtérítést nyújt kritikus betegségek, csonttörés, műtét, illetve 50 százalékos rokkantság és rehabilitáció esetén. A másik típus a csoportos egészségbiztosítás, ami kórházi napi térítést fizet; csonttörés, műtét, különösen súlyos betegségek estén pedig egyösszegű térítést nyújt. A biztosító indoklása szerint utóbbi terméknek az a célja, hogy a táppénz idején kieső jövedelem ne terhelje meg annyira a családokat.

Más társaságok, így a Generali és az Union inkább a szolgáltatásra fókuszálnak csoportos vállalati egészségbiztosításuk esetében. Mindkét cég ez év elején jelentkezett a piacon új termékével, amely az egészségügyi ellátások keretén belül a járóbeteg-ellátásra, egynapos sebészetre, nagy értékű diagnosztikai vizsgálatokhoz kapcsolódó szolgáltatásszervezésre és azok finanszírozására fókuszál. A konstrukció lényege, hogy sorban állás nélkül, előre egyeztetett időpontban fogadják és látják el a szakorvosi rendelőben a beteget, az ellátás költségeit pedig a biztosító fi­zeti.

Egészen más utat választott a CIG Pannónia, amelynek egészségbiztosítása a legrettegettebb betegségek esetén nyújt segítséget a magyarországi egészségügyben nem bízó, esetleg műhibáktól félő ügyfeleknek. A Best Doctors egészségbiztosítás kétféle szolgáltatást tartalmaz, az egyik egy második szakvéleményt ad a betegnek a világ vezető specialistáitól, a másik pedig azt vállalja, hogy bizonyos nagyon súlyos betegségek (rák, szív- és idegrendszeri műtétek, szervátültetés) esetén eljuttatja a beteget a világ egyik legjobb szakorvosához.

A német modell ennek az ellenkezője, ott széles tömegeknek van privát egészségbiztosítása, így mindenki jó színvonalú ellátásban részesülhet. Magyarországon egyelőre még nem lehet tudni, hogy a magán-egészségbiztosítások mennyire terjednek majd el, de a szakemberek szerint jobb lenne, ha a német modell valósulna meg itt is, ehhez persze az is szükséges, hogy az emberek többsége rendelkezzék magán-egészségbiztosítással.

A német modell ennek az ellenkezője, ott széles tömegeknek van privát egészségbiztosítása, így mindenki jó színvonalú ellátásban részesülhet. Magyarországon egyelőre még nem lehet tudni, hogy a magán-egészségbiztosítások mennyire terjednek majd el, de a szakemberek szerint jobb lenne, ha a német modell valósulna meg itt is, ehhez persze az is szükséges, hogy az emberek többsége rendelkezzék magán-egészségbiztosítással.-->