Óvatosan derűlátó kkv-k

Egyes pontokon rácáfol a kkv-k helyzetéről szóló általános vélekedésre – így foglalta össze Ihász Csilla, az UniCredit Bank vezérigazgató-helyettese azt a kutatást, amelyiket a bank megbízásából végeztek el 700 kis- és középvállalat (kkv) vezetőjének megkérdezésével. A felmérés során elsősorban a kisebb cégek hitelezési étvágyát kutatták, az eredmények pedig kevésbé tűntek olyan borúsnak, mint amilyent az ilyen cégek helyzetéről általában gondolunk.

„A kis- és középvállalkozások közel kétharmadánál nőtt a hitelek iránti igény – ismertette a részleteket Bunna Gyula, az UniCredit Bank ügyvezető igazgatója a hitelintézet sajtótájékoztatóján. A cégek számára ugyanakkor továbbra is kihívást jelent a működés folyamatos finanszírozása, így a hitelkihelyezések több mint fele rövid távú célokat szolgál. Biztató fejlemény viszont, hogy a rövid távú kölcsönt igénylő vállalkozások 30 százaléka bővülési lehetőséget lát, például az exportját szeretné növelni (különösen a nyugat-magyarországi megyékben igaz ez), ezért kér hitelt a bankjától, csak kevesebb mint 10 százalékuk kér kölcsönt kimondottan a nehézségei megfinanszírozására.

Ami a hosszú távú hiteleket illeti, az ilyet igénylő cégek egyharmada pozitívan látja a jövőt, piacbővülésre számít. Meglepő módon különösen a keleti országrészben magas az ilyen vállalkozások száma. A kutatás tanúsága szerint a cégek kétharmada tervez egyébként beruházást a közeljövőben, közülük minden második banki hitelt is segítségül hívna céljai megvalósításához.

A válaszadók több mint négytizede valamilyen tárgyi eszközt, gépet, berendezést vásárolna hitelből, 30 százalékuk pedig ingatlanhoz kapcsolódó beruházásban gondolkozik. A válaszadók 16 százaléka tervezett járművásárlást, és 14 százalékuk véli úgy, hogy informatikai fejlesztésekre lenne szükség a vállalkozásuknál. Az informatikai fejlesztések iránti igény különösen Békés megyében hatalmas, a vállalatok négyötödének vannak ilyen tervei.

A kkv-k uniós forrásokhoz kapcsolódó viszonyát is vizsgálták az UniCredit megbízásából. A gazdasági növekedést komoly mértékben erősíthetnék ezek a pénzek, hiszen 2013-ig 8 ezer milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatást költhetnénk el, ebből viszont eddig kevesebb mint 2600 milliárdot hívtunk le.

Ennek egyik oka, hogy a kkv-k elég szkeptikusan viszonyulnak ezekhez a pályázatokhoz. A megkérdezettek több mint fele soha nem is gondolt még komolyabban arra, hogy uniós pályázaton vegyen részt.

Az elutasítás okai között van, hogy úgy vélekednek: a pályázati rendszer terhei meghaladják a cégük lehetőségeit, másoknak az a problémájuk, hogy a pályázati lehetőségek nem vágnak egybe az ő üzleti céljaikkal, és olyanok is vannak, akik nem képesek kivárni, amíg a pályázatokat elbírálják, és a forrás megérkezik. A cégek mindössze 15 százaléka pályázott ezért eddig uniós forrásra, többségük – nagyjából 90 százalékuk – azonban ezután nyert is. Csongrád megyében kiugróan magas egyébként az uniós támogatásban hívő cégek aránya, 60 százalékuk szerepelt már sikeresen ilyen pályázaton, és 40 százalékuk tervezi a jövőben, hogy újra indul majd.

Az idén folyósított éven túli hitelek állománya mindössze 13 százalékkal nőtt, 310 milliárd forintra. Ezeken belül a devizakölcsönök valamivel nagyobb arányt tesznek ki, mint a forinthitelek, amiből arra lehet következtetni, hogy főleg exportorientált kis- és középvállalkozások vehetnek fel Magyarországon hosszabb távú hiteleket. A rövid távú hitelek felé való eltolódást jól érzékelteti, hogy a kkv-k teljes hitelállománya a fél év végén 3490 milliárd forint volt, ennek már mindössze csak a 28 százalékát tették ki beruházási hitelek, miközben a folyószámlahitelek aránya 11,5 százalékosra emelkedett.

Az idén folyósított éven túli hitelek állománya mindössze 13 százalékkal nőtt, 310 milliárd forintra. Ezeken belül a devizakölcsönök valamivel nagyobb arányt tesznek ki, mint a forinthitelek, amiből arra lehet következtetni, hogy főleg exportorientált kis- és középvállalkozások vehetnek fel Magyarországon hosszabb távú hiteleket. A rövid távú hitelek felé való eltolódást jól érzékelteti, hogy a kkv-k teljes hitelállománya a fél év végén 3490 milliárd forint volt, ennek már mindössze csak a 28 százalékát tették ki beruházási hitelek, miközben a folyószámlahitelek aránya 11,5 százalékosra emelkedett.-->