Stabil alapokon a diákhitelrendszer
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság– Nagyjából nyolcezer igénylővel számolnak a mai határidőig a Diákhitel 2 konstrukciónál. Ez mennyire áll összhangban az eredetileg megfogalmazott tervekkel?
– A nyolcezer igénylőre vonatkozó becslés nem a véletlenen alapult: a működésünket részben finanszírozó Európai Beruházási Banknak (EIB) rendszeresen hatástanulmányokat kell prezentálnunk arról, hogy mik a terveink az igénylők számára és egyéb paraméterekre vonatkozóan. Egy 1500 fős mintán alapuló, reprezentatív felmérés szerint pedig a potenciális igénylők 32 százalékánál lehet azzal számolni, hogy hozzánk fordul: ez az érintett hallgatók számát alapul véve hozzávetőlegesen 8 ezer hallgatót jelent. Ennek alapján okkal feltételezhető, hogy valóban beérkezett a mai határidőig az előre jelzett nyolcezer igénylés a Diákhitel 2 konstrukcióra.
– Az önköltséges képzésben részt vevő hallgatóknál mennyire jellemző, hogy mindkét elérhető diákhitel-konstrukciót igénybe veszik?
– Elenyésző az arányuk, eddig alig több mint 800 ilyen hallgatóról tudunk. Ez persze nem meglepő, hiszen a Diákhitel 2-nél 233 ezer forintos az átlagos igényelt hitelösszeg, amelyhez ha hozzáadódik a szemeszterenként akár félmilliós hitel, akkor már igen komoly összegről beszélünk. Érdekes tapasztalat ugyanakkor, hogy sok hallgató inkább választotta az önköltséges képzést az állami helyett annak érdekében, hogy piacképesebb diplomához jusson.
– A Diákhitel 2-nél az ügyfelet terhelő kamat évi két százalék. A teljes kamatot mikor hozzák nyilvánosságra, és milyen mértékű lehet?
– Az előírásoknak megfelelően október 7-8. körül hozzuk nyilvánosságra a Diákhitel 2 ügyleti kamatát: nagy titkot nem árulok el azzal, hogy annak mértéke a Diákhitel 1-éhez hasonló lesz. Ennek oka egyszerű: függetlenül attól, hogy az ügyfélnek évi kétszázalékos kamatot kell fizetnie, forrásköltséggel, kockázati tartalékkal és működési költséggel itt is számolnunk kell. A forrásköltség mértéke ugyanaz, és – eltekintve a bevezetéshez kapcsolódó egyszeri tételektől – hasonló a működési költség is. A kockázati költség pedig értelemszerűen kisebb, hiszen a 2 százalékos kamat mellett nyilván alacsonyabb a problémás tételek aránya is. A kamatot egyébként független aktuárius számítja ki az említett szempontok figyelembevételével.
– A közelmúltban végzett felmérések szerint a hallgatók jelentős része tart a hitel felvételétől: többek között azért, mert a már törlesztő ügyfelek egy része arra panaszkodik, hogy hiába fizet, nem fogy a tőke. Hogyan próbálják a sok szempontból téves vélekedéseket eloszlatni?
– Jó marketinggel, másképp nem lehet. Vannak viszont olyan jelenségek, amelyeket nehéz józan érveléssel kezelni: például az, hogy sok, a felsőoktatásban tanuló hallgató még mindig nincs tisztában azzal, hogy mit is jelent a kamatos kamat fogalma. Tudomásul kell venni, hogy – mint minden kölcsönnek – a diákhitelnek is ára van, amit egyszer ki kell fizetni. A havi teher viszont nem nevezhető elviselhetetlennek, hiszen jövedelmarányos a törlesztés, ráadásul az ügyfél bármikor bármennyit minden külön következmény nélkül előtörleszthet. A félelem persze érthető, hiszen a diákhitelt igénylő hallgató egy később teljesítendő terhet vesz magára. De ez nem ördögtől való: leginkább ahhoz hasonlít, amikor valaki vállalkozást indít, és ezt kölcsönből finanszírozza, bízva abban, hogy később kitermeli a hitel költségeit. A kockázatokat persze a diákhitelnél is fel kell tudni mérni. Az is nyilvánvaló emellett, hogy aki ma versenyképes diplomát szerez, jóval kedvezőbb esélyekkel és jobb jövedelmi kilátásokkal indul az álláspiacon, mint az érettségizett vagy kevésbé keresett képesítéssel rendelkező pályakezdő.
– A Diákhitel 1 kamata két szemeszter óta 8 százalék. Fenntartható-e ez a kamatszint, feltételezve, hogy drámai fordulat nem következik be a piacon?
– Feltétlenül. Az EIB hosszú lejáratú, kedvező feltételű forrást biztosít számunkra, és a Magyar Fejlesztési Bank is mögöttünk áll, vagyis finanszírozásunk hosszú távon megoldott. A kötvénypiacon szintén sikeresen tudunk forrást bevonni, az állampapírhozam felett 80-100 bázisponttal árazott kötvényeinket nagyon szeretik az intézményi befektetők. A kamat persze függ a portfólió minőségétől is: éppen ezért nagyon nagy hangsúlyt helyezünk a kinnlevőségeink hatékony behajtására. Ennek a törekvésnek a részeként vezettük be a területi képviselők által végzett személyes megkeresést a nem fizető adósoknál, amely igen jó hatásfokkal tud működni.
– A Diákhitel 2 kapcsán – az állami támogatás miatt – gyakran felmerül a fenntarthatóság kérdése. A mostani számok ismeretében az idén mennyibe kerülhet a Diákhitel 2 az államnak?
– Számításaink szerint hozzávetőlegesen 30 millió forintba kerül, ami nyilvánvalóan nem jelent vállalhatatlan költségvetési terhet. Egyébként előzetesen végeztünk stresszteszteket is: ezek szerint ha az összes jogosult háromnegyede igényelné a hitelt – amit azért nem tartok valószínűnek –, akkor is gond nélkül biztosítható lenne a konstrukció költségvetési finanszírozása.
Bugár Csaba (53)
üzemgazdász, közgazdász1987–1991: Magyar Hitel Bank Rt.
1991–1992: Portfólió Bank Rt., igazgató
1992–1995: Hitelgarancia Rt., vezérigazgató-helyettes
1995–1999: ABN Amro Bank Rt., igazgató
1999–2002: Magyar Követeléskezelő Rt., vezérigazgató
2003–2004: Arago Befektetési Holding, projektigazgató
2004–2005: BÁT Budapesti Árutőzsde Rt., vezérigazgató
2006–2010: különböző cégeknél töltött be vezető tisztségeket
2010. július 8– : Diákhitel Központ Zrt., vezérigazgató
1987–1991: Magyar Hitel Bank Rt.
1991–1992: Portfólió Bank Rt., igazgató
1992–1995: Hitelgarancia Rt., vezérigazgató-helyettes
1995–1999: ABN Amro Bank Rt., igazgató
1999–2002: Magyar Követeléskezelő Rt., vezérigazgató
2003–2004: Arago Befektetési Holding, projektigazgató
2004–2005: BÁT Budapesti Árutőzsde Rt., vezérigazgató
2006–2010: különböző cégeknél töltött be vezető tisztségeket
2010. július 8– : Diákhitel Központ Zrt., vezérigazgató-->
