Új alapokkal jön az Equilor

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) jóváhagyása után négy befektetési alap indítását tervezi az Equilor Alapkezelő, mondta el Pillár Zsolt az alapkezelő vezérigazgatója a Világgazdaságnak. A tervek szerint a négy alapból kettő abszolút hozamú alap lesz, a harmadik egy több lábon álló kötvényalap, ami hazai és nemzetközi eszközökbe is fektet majd, míg a negyedik egy pénzpiaci, likviditási alap.

Az alapkezelő három típusú stratégiával indul el a piacon, az abszolút hozamú, a kvantitatív, algoritmus és a tradicionális stratégiákkal. Pillár szerint mára a biztonság elsődleges szemponttá vált a likviditás mellett, ugyanakkor cél a betéti kamatokat lényegesen meghaladó konstrukciók létrehozása. Felértékelődött a védekező stratégiák szerepe, amelyek válsághelyzetben a kockázatokat gyorsan és hatékonyan tudják kezelni. Mindez egyre nagyobb létjogosultságot ad az abszolút hozam elérésére irányuló stratégiáknak.

A befektetési alapok közül még mindig a pénzpiaci és likviditási alapok a legnépszerűbbek, de az abszolút hozamú alapok az összes alapnak már a 6 százalékát képviselik, míg négy-öt éve ez az arány még elhanyagolható volt. Bár nagy a verseny az abszolút hozamú alapok piacán a stratégia népszerűsége miatt, az 58 ilyen típusú magyarországi alapból mindössze nagyjából tíz tudta az állampapír-piaci hozamokat konzekvensen meghaladni, emelte ki Pillár. Míg 2008-ban még csak 53 millárd forint volt az abszolút hozamú alapokban, addig ma az állomány nagysága eléri a 167 milliárd forintot.

Az abszolút hozamú alapoknál az Equilor Alapkezelő egy kockázatmentes állampapírbázisról kiindulva tervez részvény-, kötvény-, deviza- és árupiaci pozíciókat nyitni a jelentősebb hozam elérésének érdekében.

A két abszolút hozamú alap a relatíve magas hozammal rendelkező magyar kötvények kivételével elsősorban nem magyar eszközökbe fog fektetni. Az amerikai és nyugat-európai piacok mellett szóba jöhet a közép-kelet-európai régiós és az orosz piac is. Pillár elmondása szerint nemcsak a blue chipek, hanem a közepes kapitalizációjú cégek és az árupiacok is érdekesek lehetnek az alapkezelő számára. Bár a jelenlegi bizonytalan gazdasági helyzetben a piacok közötti korreláció magas, eléri a 70–80 százalékot, az egyes szegmenseken belül elképzelhető a különböző eszközosztályok esésére vagy emelkedésére játszó pozíciók nyitása.

A befektetési alapok népszerűségének növekedését mutatja, hogy arányuk a magyar háztartások pénzügyi eszközei között már eléri a 8 százalékot. Pillár hozzátette, hogy a növekedés dinamikájában azért előfordultak a piaci mozgásokat leképező esések, mint például a magán-nyugdíjpénztári szektor átalakulásával és a végtörlesztéssel kapcsolatos pénzkivonás.

Biztató tendencia, hogy míg a kilencvenes évek végén a háztartási megtakarítások 60 százaléka volt bankbetétekben és készpénzben, addig jelenleg ez az arány már csak 30 és 40 százalék között van. Ez az a vagyontömeg, amelyet minden pénzügyi szolgáltató más típusú termékekbe igyekszik átforgatni.

Az abszolút hozamú stratégia célja nem egy benchmark meghaladása, hanem a minél magasabb pozitív hozam elérése, amely aktívabb vagyonkezelési hozzáállást és intenzív kockázatkezelést feltételez. A stratégia célja az állampapírhozamokat 4-5 százalékkal meghaladó hozam elérése. Bár az abszolút hozamú alapok analógiájára a hedge fundokat szokták említeni, Magyarországon lényegesen szabályozottabb környezetben működnek ezek az alapok, mint például az USA-ban.

A kvantitatív, algoritmus stratégiák általában három-öt éves befektetési periódusra vonatkoznak és valamilyen algoritmus alapján hoznak létre befektetési termékeket szoftveres támogatással. Ezek az alapok erősebb kockázattűrési képességet feltételeznek az ügyfelek részéről a magas volatilitás miatt.

Az abszolút hozamú stratégia célja nem egy benchmark meghaladása, hanem a minél magasabb pozitív hozam elérése, amely aktívabb vagyonkezelési hozzáállást és intenzív kockázatkezelést feltételez. A stratégia célja az állampapírhozamokat 4-5 százalékkal meghaladó hozam elérése. Bár az abszolút hozamú alapok analógiájára a hedge fundokat szokták említeni, Magyarországon lényegesen szabályozottabb környezetben működnek ezek az alapok, mint például az USA-ban.

A kvantitatív, algoritmus stratégiák általában három-öt éves befektetési periódusra vonatkoznak és valamilyen algoritmus alapján hoznak létre befektetési termékeket szoftveres támogatással. Ezek az alapok erősebb kockázattűrési képességet feltételeznek az ügyfelek részéről a magas volatilitás miatt.-->