Új irányok a takarékoknál

A német DZ Bank TakarékBankban lévő 38,5 százalékos részesedésének megvétele a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) által a bankrendszer tervezett „magyarításában” csak egy nagyon kis tétel – hívták fel lapunk figyelmét elemzők annak kapcsán, hogy múlt héten a hitelintézet közgyűlésén a tulajdonos takarékok hozzájárultak a pakett eladásához. A TakarékBank nagyjából 370 milliárd forintos eszközállománya a bankrendszer teljes, 30 ezer milliárd körüli mérlegfőössze­gének alig több, mint 1 százaléka. A tranzakció jelentősége inkább a takarékszövetkezeti integrációban rejlik, a bankon keresztül ugyanis megnyílik az út a takarékszövetkezetekhez, amelyeken keresztül kis- és középvállalatokat lehet hitelezni. Az 1993-ban létrehozott Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) 2012. január elsejétől 105 tagot számlál, amely a takarékszövetkezeti szektor csaknem 90 százalékát lefedi. A TakarékBank többségét – 56,5 százalékot – a takarékok birtokolják.

A TakarékBank fő vonzereje abban rejlik, hogy a magyar bankok többségével ellentétben a takarékszövetkezeteknél a hitel/betét arány meglehetősen alacsony, nagyjából 60 százalék, ami azt jelenti, hogy igen jelentős kihelyezhető forrásokkal rendelkeznek. Fazakas Péter, a Buda-Cash elemzője szerint ha azt feltételezzük, hogy a takarékok a teljes hitelállományukat kihelyezik, akkor ez durván 500 milliárd forint körüli kihelyezhető forrást jelentene. Amennyiben a TakarékBanknál vonzó új termékeket tudnak bevezetni, és megteremtik az érdekeltséget az értékesítésre a takarékok számára, akkor ez a tranzakció hozzájárulhat ahhoz, hogy a takarékszövetkezetek aktívabbak legyenek a hitelek piacán. Jelenleg a takarékszövetkezetek a betéti piacon nagyjából 10, a hiteleknél 4–5 százalék piaci részesedéssel bírnak.

Ezzel az elképzeléssel, banki szakértők szerint, két probléma van. Az egyik, hogy a kihelyezendő pénz jelenleg magyar állampapírokban áll, amit ha a vállalatok megkapnak, akkor az állam finanszírozására kevesebb jut. A másik pedig, hogy a takarékok helyi vállalkozók finanszírozására álltak rá, az ügymenet és a kockázatkezelés személyes kapcsolatokon alapul. Mivel az új tulajdonosnak erre nincs közvetlen hatása, az egész takarékszövetkezeti szektort újra kell szabni, amire már vélhetően vannak tervek a kormányzatnál és az MFB-nél. Szakértők szerint óriási változások várhatóak a szektorban.

Varga Antal, az OTSZ ügyvezetője korábban elmondta, hogy a takarékok arra számítanak, hogy részesedhetnek a MFB holdudvarába tartozó cégek pénzforgalmából, amelyek a takarékokat választják majd számlavezetőül. Fazakas szerint minden esetben egyedi alapon fog eldőlni, hogy megkaphatja-e ezt a lehetőséget valamelyik takarék.

A vételárat nem közölték, de Fazakas szerint az arányosított saját tőke értékénél – 5,6 milliárd forintnál – valamennyivel alacsonyabb áron mehetett végbe a tranzakció.

Tőkeemelésre pedig szükség lesz. A mérlegadatokból kiolvasható, hogy a tőkemegfelelés azon a ponton van, ahol további hitelezés tőkeemelés nélkül nem képzelhető el. Tőkét emelni az állam viszonylag könnyen tudna, mert kis összegről, 1–2 milliárd forintról van szó. Azonban az állam így azonnal többségbe kerülne a TakarékBankban, amit a takarékok nem akarnak, így ez további vita forrása lehet. Egy esetleges tőzsdei bevezetéssel meg lehetne oldani a tőkeemelést úgy, hogy ne kerüljön többségbe az állam, de ez most nem tűnik reális opciónak.

Tőkeemelésre pedig szükség lesz. A mérlegadatokból kiolvasható, hogy a tőkemegfelelés azon a ponton van, ahol további hitelezés tőkeemelés nélkül nem képzelhető el. Tőkét emelni az állam viszonylag könnyen tudna, mert kis összegről, 1–2 milliárd forintról van szó. Azonban az állam így azonnal többségbe kerülne a TakarékBankban, amit a takarékok nem akarnak, így ez további vita forrása lehet. Egy esetleges tőzsdei bevezetéssel meg lehetne oldani a tőkeemelést úgy, hogy ne kerüljön többségbe az állam, de ez most nem tűnik reális opciónak.-->