Bizonytalanság a gazdasági és pénzpiaci kilátásokban
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság A legfontosabb hazai esemény minden bizonnyal a nemzeti bank keddi kamatcsökkentése volt, amelyet követően azonnal ki is derült, hogy a jegybanki stáb 3,5 százalékról 5 százalékra emelte jövő évre vonatkozó inflációs előrejelzését. A megemelt előrejelzés fényében a jegybanki lépés hitelessége – az inflációs célkitűzés rendszerében – megkérdőjelezhető. Az új inflációs előrejelzés azért lényeges, mert a döntés előtt a piac nem tartotta volna meglepőnek a kamatvágást: az elemzők egyik fele tartást, másik felük 25 bázispontos csökkentést várt. A piaci reakciók vegyesek a döntést követően: a rövid állampapírok hozama csökkent, de a hosszabb lejáratokon némi hozamemelkedés következett be. A forint is gyengült a hírre, de az esés nem volt számottevő. A várható infláció szerepének csökkenésével az aktuális kockázati megítélés értékelődhet fel a következő üléseken. Ha nem romlik el nagyon a hangulat, akár további kamatcsökkentések is jöhetnek, de a különféle kockázatok (jelentős költségvetési lyuk, IMF-tárgyalások késlekedése, nemzetközi adósság- és növekedési problémák esetleges újbóli kiújulása) miatt később kiderülhet, hogy a nemzeti bank kicsit korán kezdett kamatvágásba.
Pénteken az MNB közzétette a második negyedévi folyó fizetési mérleg adatát. A többlet a várt 620 millió euró helyett 519 millió euró volt, miközben az első negyedévi 186 millió eurós többletet –7 euróra csökkentette a jegybank. Bár a szezonálisan igazított adatok szerint a 3,6 százalékos GDP-arányos finanszírozási képesség minden idők legmagasabbika, a lefelé módosítások miatt a vártnál alacsonyabb lehet idén a többlet, ez pedig (karöltve a monetáris politika legutóbbi fejleményeivel) a forintot inkább gyengítheti. Pénteken jelenik meg az augusztusi ipari termelési adat, mely eldöntheti, kell-e lefelé módosítanunk idei, –0,8 százalékos növekedési előrejelzésünket.
