Közös káralap kellene az államosított kórházaknak
Ezek a díjak persze nem publikusak, ám azt a Magyar Kórházszövetség elnöke is megerősíti: a nagyobb intézmények esetében többmilliós tétel a felelősségbiztosítás. A törvényi előírások ellenére nincs is minden magyar kórháznak folyamatos felelősségbiztosítása, holott enélkül elvileg nem is működhetnének – mondja Rácz Jenő.
Ennek az az oka, hogy a biztosítási díjat éppúgy, mint az elveszített kártérítések összegét abból a pénzből kell kigazdálkodni, amit a működtetésre kap a kórház. Márpedig a kártérítések nagyságrendjét semmi sem korlátozza, a bíróság belátására van bízva, mekkora összeget ítél meg az alpereseknek. Márpedig ez a biztosítók számára is kiszámíthatatlan kockázatot jelent.
Ezért is javasolta a Kórházszövetség már évekkel ezelőtt, hogy a felelősségbiztosítás helyett az intézmények, illetve tulajdonosaik hozzanak létre egy közös káralapot, és ebből fizessék a – törvényben limitált – kártérítéseket. Rácz Jenő szerint az államosítással egy ilyen konstrukció kidolgozására most igazán jó lehetőség kínálkozik, hiszen nem kell többtucatnyi tulajdonosnak egyezkednie. Ezzel elkerülhető lenne az a jelenlegi gyakorlat is, miszerint a biztosító nem csak az átvállalt kártérítés összegét maximálja (általában 5-10 millió forintban), de azt is kiköti, hogy évente, mondjuk, legfeljebb két vesztes pernél hajlandó helytállni.
A műhibaperek miatt nincs üzlet az egészségügyi intézmények biztosításában.


