Nem kirakatszolgáltatásokat nyújtunk
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság– Most nem sok jót lehet hallani a kis- és középvállalkozói hitelezésről, hiszen a hírek kevés új kihelyezésről és romló hitelportfóliókról szólnak. Hogyan tudnak ilyen környezetben kiegyensúlyozottan működni?
– Az, hogy a bankok nem hitelezik a kis- és középvállalkozásokat, a mi esetünkben nem áll meg, mivel 40–50 milliárd forint értékben helyeztünk ki hiteleket 2012-ben: szívesen finanszírozzuk a kkv-ügyfelek értékteremtő beruházásait. Forrásgondjaink sincsenek, anyabankunk elkötelezett Magyarország iránt, és stratégiailag kiemelt csoportként kezeljük a kis- és középvállalkozásokat. Ez a besorolás egyébként nálunk az évi nettó 100 millió és 10 milliárd forint közötti árbevételű cégeket jelenti. Az a fajta hitelezés viszont, ami a válság előtti éveket jellemezte, nyilvánvalóan nem térhet vissza. A CIB olyan fejlesztéseket finanszíroz, amelyeket kellő mértékben megismertünk, és jó eséllyel meg is térülnek. A prudens hitelezési politikánknak látszanak is az eredményei: a 30 napon túli késedelemben lévő állomány aránya egy százalék alatti az üzletágban.
– A kis- és középvállalkozói területet több nagy piaci szereplő is megjelölte kulcsterületként. Ekkora mezőnyben hogyan tudnak érvényesülni, illetve mi az az elem, amelyikkel megkülönböztetik magukat a versenytársaktól?
– Ügyfeleink körében is komoly értéke lett annak, hogy nem egy külső, megfoghatatlan intézményként kell tekinteniük bankjukra, hanem dedikált kapcsolattartó foglalkozik ügyeikkel, legyen szó hitelről, faktoringról vagy akár lízingről. Azt, hogy nem kirakatszolgáltatásról van szó, jól alátámasztja, hogy az elmúlt három évben 40 ezer személyes megbeszélést bonyolítottak le munkatársaink ügyfeleinkkel. A személyes kapcsolattartásnak is köszönhető, hogy a tőlünk elpártoló ügyfelek aránya minimális, hiszen ők is hamar belátják, hogy milyen hasznos is ez a szolgáltatás: nagyon sok esetben ennek köszönhető, hogy az ügyfél végül a számára legelőnyösebb döntést hozza meg. A válság nyomán sok ezer cég kihullott a rostán, ám van 30-40 olyan vállalkozás, mellyel hosszú távon is lehet számolni. Ami a versenytársaktól való megkülönböztetést illeti: ránk jellemző az a fajta tudatosság, amellyel hosszú távon is meg lehet maradni a piacon. Emellett nyitottak vagyunk a hitelen kívül más finanszírozási formákra is: a pár éve még szinte ismeretlen faktoring területén tavaly 18-20 százalékos ügyfélszám- és 40 százalékos állománybővülést értünk el.
– A kkv-hitelezés alakulásának ugyanakkor a gyenge kereslet és a beruházások hiánya sem kedvez. A bankok többnyire az exportra termelő, ipari beszállítói cégeket jelölik meg hitelezhető, potenciális ügyfélkör gyanánt. Elég ez a növekedéshez?
– A vállalatok igen megfontoltakká váltak beruházásaikkal kapcsolatban, és nem azért, mert drága, hanem mert félnek a piactól. Egy átlagos beruházás megtérülési ideje öt-hét év, ekkora időtávra pedig jelenleg senki nem lát előre. Ennek ellenére vannak olyan vállalatok, amelyek mernek beruházni: idetartoznak az autóipari beszállítók – és itt nem kizárólag a hazai gyártók partnereire kell gondolni –, de rajtuk kívül is számos olyan vállalkozás van, amelyet érdemes finanszírozni. Abban pedig, hogy lennének nemkívánatos ágazatok, nem hiszek: a közelmúltban nagyon büszke voltam például arra, hogy az Audi új üzemcsarnokának építésénél a mi partnerünk dolgozóit láttam ott. Vagyis a sokak által temetett építőiparban is működnek életképes vállalatok, csak meg kell őket találni.
– Hogy állnak a közelmúltban több bank látókörébe került agrárszektorral?
– Az egyik célpiacunk a kis- és középvállalkozói üzletágon belüli, és itt is a hosszú távon, tudatosan építkező cégeket kívánjuk finanszírozni. Fontos lenne ugyanakkor, hogy az uniós támogatások elosztásánál is vegyék figyelembe ezeket a szempontokat, illetve az is pozitív elbírálást érdemelne, ha egy cég tudatosan a likviditási és tőkehelyzetének javítására törekszik.
– Az akvizíciós lehetőségeket milyennek látják a CIB-nél a kkv-üzletágban?
– A legtöbb bank a jó ügyfelekre nagyon vigyáz, ezért az akvizíció nem könnyű feladat. Az ügyfél ugyanis csak akkor kezd el váltáson gondolkodni, ha úgy érzi, nem figyelnek rá oda, vagy nem azt kapja a bankjától, amiben megállapodtak. Ez a CIB Banknál nem fordulhat elő, mi mindig betartjuk az ügyféllel kötött megállapodásokat: ha pedig az ügyfél is teljesíti vállalásait, akkor már partnerségről lehet beszélni.
– A cégek részéről gyakori vád a bankokkal szemben, hogy a finanszírozás magas ára miatt nem tudnak hitelből fejleszteni. Mi a véleménye erről?
– Szerintem a banki finanszírozásnál valóban fontos tényező az ár, ám legalább 3-4 olyan szempontot tudnék mondani, amely biztosan megelőzi. Ha a bank és az ügyfél együtt méri fel a lehetőségeket és a lehetséges kockázatokat igazodva az adott cég életciklusához, piaci helyzetéhez, és létezik életképes terv, akkor a hitel ára nem lehet akadálya a sikeres fejlesztésnek.
