Ultimátumot kaptak a tagállamok Brüsszeltől: már nem foghatják Orbán Viktorra – színt kell vallaniuk, miért lassítják az újabb szankciós csomag elfogadását
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságOrbán Viktor miniszterelnöki székből való távozása után derült ki, hogy az uniós országok között több vörös vonal húzódik az Oroszország elleni szankciók ügyében. A Politico összeállítása szerint Orbán Viktor éveken át – a Kremllel fenntartott szoros kapcsolatai és a szankciók blokkolásával kapcsolatos rendszeres fenyegetései miatt – politikai fedezetet biztosított azoknak az országoknak, amelyek szintén nem támogatták a keményebb intézkedéseket. Miután azonban Magyar Péter vezeti Magyarországot, és Budapest már nem akadályozza a döntéshozatalt, ezeknek a kormányoknak saját nevükben kell megindokolniuk ellenállásukat az új szankciós csomag egyes elemeivel szemben.
Fotó: NurPhoto via AFP
Csalódottságról árulkodnak a hangok Brüsszelben az új szankciós csomag kapcsán
Mint a Világgazdaság oldalán arról beszámoltunk, az újabb, sorrendben a huszonegyedik szankciós csomag kapcsán egyre több tagállam követel magának kivételt, ami az eredeti szankciós elképzelések felpuhulásához vezet. Az energetikai kérdés külön szegmenst képviselt a tagállami ellenállásban, mivel kiderült: több ország sem pártolja az orosz LNG-re vonatkozó újabb szigorításokat.
„Meglepő és csalódást keltő, hogy milyen sok tagállam hátráltatja a folyamatot” – mondta Ville Niinistö finn európai parlamenti képviselő, az EP Oroszországgal foglalkozó küldöttségének elnöke. Hangsúlyozta: különösen fontos lenne most tovább erősíteni az uniós szankciókat, amikor Oroszország gazdasága és a közvélemény is egyre inkább megérzi a háború terheit.
Bár a diplomáciai források továbbra is arra számítanak, hogy végül megszületik a megállapodás, ehhez további engedményekre lehet szükség. A lap által megkérdezett hét, a tárgyalásokra rálátó forrás szerint több intézkedést már jelentősen felvizeztek vagy teljesen töröltek.
Az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság júniusban mutatta be a 21. szankciós csomagot. Az Oroszország Ukrajna elleni inváziója óta ez lenne a huszonegyedik intézkedéscsomag. Diplomáciai források szerint
- húsz kör után az EU gyakorlatilag kifogyott az egyszerűen szankcionálható célpontokból, és
- egyre gyakrabban ütközik a tagállamok erős gazdasági érdekeibe.
A szankciók elfogadásához mind a 27 tagállam egyhangú támogatása szükséges.
„Már nincsenek könnyen elérhető célpontok. Húsz csomag után természetes, hogy egyre inkább beleütközünk az egyes tagállamok saját érdekeibe, ezért kompromisszumokat kell találni” – fogalmazott egy, a tárgyalásokban részt vevő uniós diplomata.
Osztrák banki érdekek és halimport
A tárgyalásokat Ausztria is nehezítette, amikor a Raiffeisen Bank International érdekében lépett fel. A pénzintézet régóta szeretne kártérítést kapni azért, amit a bank 2,44 milliárd euró értékű oroszországi vagyonának jogellenes kisajátításaként értékel.
Bécs korábban is felvetette ezt az ügyet, de a diplomaták szerint most először okozott érdemi késedelmet a szankciós tárgyalások végső szakaszában.
Az Európai Bizottság ezért azt ígérte Ausztriának, hogy egy későbbi szankciós csomagban külön foglalkozik a kérdéssel.
Más tagállamoknak sikerült elérniük, hogy kikerüljön a tervezetből az orosz halimport fokozatos megszüntetése is, noha Moszkva évente több mint félmilliárd dollár bevételhez jut ezekből az exportokból az uniós piacon. Az eredeti javaslat a tőkehal, a foltos tőkehal és a fekete tőkehal importját tiltotta volna be, de ezt a fogyasztói árak és az uniós halfeldolgozó ipar miatt végül elvetették.
Kirill pátriárka és orosz katonák EU-s beutazása is a kérdéses pontok között
A korábbi tervezetek még tartalmazták Kirill orosz ortodox pátriárka szankcionálását, valamint korlátozásokat vezettek volna be az orosz fegyveres erők volt tagjaival szemben is.
Bulgária ellenezte Kirill felvételét a szankciós listára. Olaszország szintén fenntartásokat jelzett, egy diplomata szerint pedig a Vatikán sem támogatta, hogy egy másik egyház vezetőjét szankcionálják.
A végleges tervezetből így Kirill neve kikerült.
Franciaország és Olaszország – amelyek sok orosz állampolgárnak adnak ki vízumot – a volt orosz katonákra vonatkozó korlátozásokat is kifogásolták. Álláspontjuk szerint még nem alakult ki megfelelő rendszer annak eldöntésére, hogy kiket érintsenek az intézkedések, ezért ezeket jelentősen enyhítették.
A számos engedmény ellenére a jelenlegi tervezet alapján újabb
több tucat orosz bankot zárnának ki a SWIFT nemzetközi bankközi üzenetküldő rendszerből, miközben több mint 250 újabb személy kerülhetne beutazási tilalom alá az Európai Unióban.
Ez lenne a legnagyobb ilyen bővítés 2023 óta.
Egy diplomata szerint az olajárplafon fenntartása és a katonákra vonatkozó vízumkorlátozások miatt a csomag így is ambiciózusnak számít.
A kompromisszumok ugyanakkor lehűtötték azokat a várakozásokat, hogy Orbán Viktor távozásával lényegesen könnyebbé válik az Oroszországra nehezedő gazdasági nyomás fokozása.
„Orbán nehéz partner volt. De a teljes szankciós csomagokat valójában soha nem vétózta meg” – fogalmazott egy uniós diplomata.
