Patainak végleg elege lett
Az Országgyűlés által tegnap elfogadott szabályozás szerint a bankoknak a korábbival megegyező mértékű szektorális különadóval kell számolniuk 2013-ban, emellett a májusban bejelentett tranzakciós illeték mértéke a korábban közölttel ellentétben nem egy, hanem két ezrelék lesz. Ehhez képest a tavaly decemberben aláírt, a kormány és a bankszövetség közötti megállapodásban még az szerepelt, hogy a bankoknak jövőre az idén befizetett különadó felét kell csak prezentálniuk, 2014-től pedig csak az EU jogrendjében elfogadott bankadónak megfelelő, vagy a tagállamokban alkalmazott bankadó alapok és bankadó kulcsok átlagos mértéket meg nem haladó különadó kivetésére kerülhet sor. (A decemberi megállapodásban tranzakciós illetékről még szó sem volt, annak bevezetéséről májusban beszélt először Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter.)
Ennek megfelelően a bankoknak – a kormány számításait figyelembe véve – több mint háromszor akkora teherrel kell kalkulálniuk, mint amekkorával a múlt év decemberében alárírt megállapodás alapján számolhattak: a bankadó változatlanul hagyása ugyanis 72 milliárd forintot húzhat ki a zsebükből, a már a hatályba lépés előtt megemelt tranzakciós illetékből pedig 90 milliárdos pluszt vár a kabinet. Mindezek alapján pedig borítékolható, hogy a tavalyi – és valószínűleg az idei – év után az ágazat 2013-ban is veszteséges lesz. Az extra terheknek - mint ahogy erre a közelmúltban a jegybank is rámutatott - komoly makrogazdasági következményei is lehetnek, leginkább azért, mert a bankok üzleti aktivitása tovább csökken Magyarországon.
A kormány az elmúlt időszakban többször megszegte a bankszektornak tett ígéreteit, illetve kihagyta az érdekvédelmi szervezetet az egyeztetési folyamatokból. Ezért a bankszövetség és a kabinet viszonya annak ellenére sem volt felhőtlen, hogy a szervezet a konfrontatív viszony helyett folyamatosan az együttműködést kereste a kormánnyal. Patai Mihály október végén, a második csomag bejelentését követően úgy nyilatkozott: „Megértem, hogy változnak a körülmények, és valaki nem tudja tartani az általa aláírt írásos megállapodást. Ilyenkor szerződésmódosítást szoktak alkalmazni, erre azonban nem adott lehetőséget a kormány.”
Az utódlás kérdéséről a szervezet rendkívüli közgyűlése dönt majd. Az alapszabály értelmében az átmeneti időszakra az elnöki feladatokat a szövetség jelenlegi alelnöke (aki egyébként az OTP Bank vezérigazgató-helyettese), Gyuris Dániel látja el.
Megdermed a magyar tőkepiac
A Budapesti Értéktőzsde és a Befektetési Szolgáltatók Szövetsége aggodalommal fogadta a pénzügyi tranzakciós illeték értékpapír és derivatív tranzakciókra történő, 2014. január 1-jétől tervezett kiterjesztését. A két szervezet szerint az illeték nem megfelelő, a többi uniós tagállamtól eltérő módon, mértékben és időben történő bevezetése számos veszélyt rejt magában mind a magyar tőkepiac jövőjére, mind a nemzetgazdaság belső finanszírozási képességére nézve.A BÉT és a BSzSz megítélése szerint az államháztartás egyensúlyának megteremtése fontos kormányzati cél, de az értékpapír tranzakciók megadóztatása csak abban az esetben járhat bármilyen nemzetgazdasági eredménnyel, ha annak bevezetése az EU egészében egységes szabályrendszer mellett, egyszerre történik meg. Ellenkező esetben azon túl, hogy a megcélzott költségvetési bevételek nem teljesülnek, a magyar tőkepiac komoly versenyhátrányba kerülhet és marginalizálódhat az Európai Unióban, aminek következtében az egész magyar gazdaság tőkevonzó képessége és a nemzetgazdaság belső pénzügyi ereje is megrendülhet – írja a közlemény.
A BÉT és a BSzSz megítélése szerint az államháztartás egyensúlyának megteremtése fontos kormányzati cél, de az értékpapír tranzakciók megadóztatása csak abban az esetben járhat bármilyen nemzetgazdasági eredménnyel, ha annak bevezetése az EU egészében egységes szabályrendszer mellett, egyszerre történik meg. Ellenkező esetben azon túl, hogy a megcélzott költségvetési bevételek nem teljesülnek, a magyar tőkepiac komoly versenyhátrányba kerülhet és marginalizálódhat az Európai Unióban, aminek következtében az egész magyar gazdaság tőkevonzó képessége és a nemzetgazdaság belső pénzügyi ereje is megrendülhet – írja a közlemény.-->
