Imádjuk a sárga csekket, de "spórolunk" a bankkártyás fizetéssel
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA felmérés szerint a lakosság mindössze 13 százaléka rendelkezik megtakarítással, és még a legfelsőbb (havi 200 ezer forint feletti) jövedelmi kategóriába tartozóknak is csak alig egyötöde takarít meg. A banki ügyfelek jövőjüket tekintve borúlátóak: az ügyfelek 85 százaléka gondolja azt, hogy a következő 1 évben kevesebbet engedhet meg magának és kevesebbet tud megtakarítani. A megtakarítási célok között domináns a biztonsági tartalékolás: a lakosság kétharmada emiatt tesz félre. Az ügyfelek többsége továbbra sem nyitott az innovatív vagy hosszú távú megtakarítási termékekre: a megtakarítások 50 százaléka hagyományos bankbetétben vagy takarékbetétkönyvben van.
A megtakarítási számlát legalább már érzékelhető mértékben (13 százalék) használják az ügyfelek és viszonylagosan népszerűek (10 százalék) a lakáspénztári megtakarítások, de ezek a hagyományos betétekkel együtt le is fedik a piac háromnegyedét. Az olyan összetettebb vagy hosszú távú termékek, mint a nyugdíj előtakarékossági vagy tartós befektetési számlák és különböző önkéntes pénztári formák gyakorlatilag marginálisak.
Drámain lecsökkent a lakosság hitelfelvételi kedve is és az ügyfelek rendkívül borúlátóak a jövőre nézve. Az emberek közel felével (45 százalék) már fordult elő, hogy nem tudott időben törleszteni és többségük további romlást vár: a fogyasztási hitellel rendelkezők 58 százaléka, a jelzáloghitelesek kétharmada szerint a jövőben lehetnek fizetési nehézségeik. Ezek után nem véletlen, hogy a döntő többség elkerülendőnek tartja az eladósodást: 70 százalékuk csak végszükség esetén venne fel hitelt és csak 15 százalékuk szerint könnyíti meg a hitel az emberek életét.
A sárga csekk pozíciója megdönthetetlennek látszik: a lakosság négyötöde továbbra is ezt kedveli a legjobban. A csoportos beszedés aránya (10 százalék) lassan, de legalább érzékelhetően növekszik, s mára minden negyedik folyószámlán van legalább egy ilyen megbízás. Ugyanakkor a leginnovatívabb technikák (mobilfizetés, elektronikus számlabemutatás) népszerűsége annyira alacsony, hogy nem is mérhető.
Lassan, de biztosan növekszik a kártyahasználat: az ügyfelek közel fele legalább havonta egyszer vásárol kártyával (sőt közel egyötödük heti rendszerességgel teszi ezt). Általános az ATM-ek használata, bár az ügyfelek itt költségtudatosak: 70 százalékuk a jellemzően ingyenesen igénybe vehető havi 1-2 tranzakciót hajtja végre.
Egyszerre jó és rossz hír a bankok számára, hogy az ügyfelek alapvetően elégedettek saját bankjukkal, sőt többségük a fizetett díjakat, némileg alábecsülve annak nagyságát, de elfogadhatónak tartja. A banki marketingesek számára talán nem jó hír, de - bár a reklámokban hallottakat figyelembe veszik - jelentős különbségeket az ügyfelek nem érzékelnek a pénzintézetek között. Jó hír ez a meglevő ügyfelek megtartása szempontjából, de megnehezíti az új ügyfelek átcsábítását: a számlatulajdonosok 80 százaléka még csak nem is fontolgatja a bankváltást.
