A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) az elmúlt év vizsgálatai során számos prudenciális (üzleti megbízhatósági) és fogyasztóvédelmi kockázattal, helytelen biztosítói gyakorlattal szembesült a unit-linked biztosításoknál. A PSZÁF ezért – fogyasztóvédelmi szervezetek, piaci szakmai szövetségek, s a Pénzügyi Békéltető Testület észrevételeit is felhasználva – ajánlást adott ki, az egységes jogalkalmazási gyakorlat, továbbá az azon túlmutató fogyasztóbarát, követendő piaci magatartás előmozdítására.
Mint a PSZÁF a dokumentumban rámutat, a unit-linked biztosítások termékismertetőinek tartalmilag összhangban kell lennie a biztosítási kötvénnyel. A szerződési feltételekben elvárt –hogy minden költségelemet, s a kockázati díjat is feltüntetésenek, lehetőleg egy fejezetben, akár táblázatként. Alapvető fontosságú tehát az ügyfélterhek mindegyikének egyértelmű ismertetése. Célszerű, hogy a biztosítók pontos tartalommal utaljanak az életbiztosításokhoz kínált eszközalapokhoz kötődő befektetési és egyéb kockázatokra (akár az eszközalapok esetleges felfüggesztése kapcsán is), s világosan mutassák be az eszközalap befektetési politikáját.
Ajánlott, hogy a biztosító, a letétkezelő és a portfoliókezelő közül legalább kettő számítsa ki az eszközalap nettó eszközértékét, elősegítve ezzel, hogy a biztosító hivatalos honlapján az érintett adatok közzétételét többszörös folyamatba épített kontroll előzhesse meg. A biztosítók nyilvántartó rendszerei automatizáltan, minimális kézi vezérléssel, továbbá az egyes rendszerek egymás között átjárható módon működjenek. Szükséges továbbá a teljes állománykezelési folyamat belső szabályozottságának és írásba foglalásának megteremtése. A unit-linked konstrukciókat kínáló szolgáltatók rendelkezzenek a felmerülő kockázatokat biztonságosan kezelő mechanizmusokkal, s a kockázatokat a belső ellenőrzés rendszeresen vizsgálja.
A PSZÁF elvárja, hogy a fogyasztókkal történő szerződéskötés során a biztosítók, közvetítők pontosan mérjék fel az ügyfelek hosszú távú teherviselő képességét és kockázatviselő hajlandóságát. Jó gyakorlat, ha a biztosító – a szerződéskötést követő 30 napos felmondási időn belül – rögzített telefonhívással méri vissza, hogy az ügyfél valóban tisztában van-e hosszú távú kötelezettségeivel.
A közvetítői ügyfél-tájékoztatás során ki kell térni arra, hogy azt az ügyfelek érdekét képviselő alkuszként, vagy a biztosítók megbízásából eljáró többes ügynökként teszi-e meg az ügyfél számára, bankfiókban történő biztosításközvetítés során pedig nyomatékosítani kell: nem hitelintézeti termékről van szó. Egyértelműen rögzíteni kell, hogy az adott unit-linked biztosítás tartalmaz-e tőke vagy hozamgaranciát, a termék elnevezése viszont nem sugallhat a valósnál magasabb szintű védelmet. fedezete céljából megkötött befektetési életbiztosításoknál elvárás, hogy a hitelkérelem esetleges elutasítása hiúsítsa meg a unit-linked szerződés létrejöttét is. A szerződés létrejöttéről szóló tájékoztatásnak figyelemfelhívóan kell bemutatnia a felmondási jog gyakorlásának részleteit, de ismertetnie kell az ügyfél ezzel kapcsolatos (például kezdeti levonások, árfolyamkockázat miatti) kockázatait is.
A PSZÁF azt várja, hogy az ajánlások alkalmazása javítja e sok kritikával érintett termékcsoport egyértelmű, egységes kezelését, erősíti a fogyasztók tudatosságát és ismereteit, azzal is, hogy a termék kínálta lehetőségekkel és kockázatokkal már a szerződéskötéskor tisztában lesznek. Fontos, hogy azt is tudják: a szerződés létrejöttére vonatkozó biztosítói tájékoztatást követően 30 napig felmondhatják a szerződést, ha annak tanulmányozása során olyan elemet találnak, amely miatt túl kockázatosnak ítélik a terméket.
