Átírt biztosítási gyakorlat: Extrém időjárásra extra ajánlat?

Az elmúlt néhány évtizedben lezajlott drasztikus időjárás változás totálisan átrendezte a biztosítási, kártérítési gyakorlatot hazánkban. Alig 10-20 évvel ezelőtt egyetlen hazai biztosítónál sem gondolták volna, hogy milliárdos kártérítéseket kell majd egyszer kifizetni egy 24 órás havazás után, mint ahogy akkoriban még arra sem készültek a szakemberek, hogy tomboló szél, villámcsapás vagy éppen hosszú szárazság okozta másodlagos károkért is több milliárd forint jár majd az ügyfeleknek. Igaz, azt sem hitték, hogy ezekre az elemi csapásokra valaha is bármilyen formában fel kell készülniük a Magyarországon működő biztosítóknak.

Márpedig évek óta egyértelműen növekedett az elemi csapások okozta károk gyakorisága és értéke, s egyre szélesebb körű biztosítási szolgáltatást igényelnek az ügyfelek. Bár teljesen új, extrém ajánlat bevezetését egyelőre nem tartják indokoltnak a biztosítók, a mostani tavaszi katasztrofális havazás, a hamarosan megérkező, évente egyre súlyosabb árvíz, a szélsőséges tavaszi, nyári időjárás tanulságos a kockázatviselőknek is – mondta Németh Péter a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. kommunikációs vezetője.

Míg 5-10 évvel ezelőtt is csak elvétve volt olyan biztosítási konstrukció, amely az elemi csapásokban keletkezett úgynevezett másodlagos károkra nyújtott fedezetet, ma egyre bővül az ajánlat, az extrém időjárás különféle extra szolgáltatást is kikényszerít a biztosítókból.

Németh az elmúlt napok eseményeiből példaként említi a porhó hatását, amely a március 14-i havazásban különösen nagy kárt tett egyes településeken úgy, hogy csak néhány nappal később derült ki, a hatása: jelentősen megrongálta a házak tetőszerkezetét.  Erre korábban biztos, hogy nem volt fedezet, most viszont csak ebből a tételből több tízmillió forintnyi kártérítés is összejöhet.. És ma már sokan tudják, másodlagos kárnak számít az is, hogy a havazásban áramkimaradás miatt kiolvadt és megromlottak az ételek a hűtőkben. Erre is fizet a biztosító, holott néhány évvel ezelőtt ez is elképzelhetetlen volt.

Egyértelműen látszik – véli Németh –, hogy a biztosítók is igazodnak a megváltozott időjáráshoz és készülnek a váratlan vagy akár az évszakok jellegéből adódóan előre látható természeti jelenségekre, csapásokra. A valaha bürokratikusan és lassan reagáló rendszerekből gyors, mobil, akcióegységként is működő szolgáltatás lesz, a cégeknek ugyanis elemi érdekük egymást túllicitálva minél jobban kiszolgálni ügyfeleiket. A folyamatosan erősödő szélsőséges időjárás és az ügyfeleik igénye kényszerítette ki a biztosítókból egyebek mellett a villámcsapás okozta másodlagos károk fedezetét is. Az igény azonban még ennél is nagyobb: egyre többen kötnének biztosítást belvízkárokra, a talajvíz okozta rombolások kompenzálására is. A biztosítók azonban még nem rendelkeznek elég statisztikai adattal ahhoz, hogy megfelelően kikalkulálhassák ezt az egyértelműen nagy kockázat. Ezért jelenleg erre a „tételre” még nem vállalnak fedezetet.

A tavaszi, nyári zivatarok idejére kifizetett kártérítés is évek óta folyamatosan emelkedik. Tavaly a nyár első két hónapjában csaknem 7 milliárd forint volt az elemi kár címén kifizetett összeg, ami összesen több mint 101 ezer időjárás okozta kár fedezete volt. Ez kétszer annyi, mint 2011-ben egész nyáron, vagyis három hónap alatt – idéz Németh a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) statisztikájából. A CLB szakértője szerint azonban a biztosítóknak mostantól a váratlan téli elemi csapásokra is fokozottan számítaniuk kell, ismeretei szerint készülnek is új tervek az ajánlatok kiegészítésére.

Németh ügy véli, megszűnt a holt szezon a biztosítóknál, egymásba érnek a téli, tavaszi, nyári szélsőséges időjárási jelenségek, alig vagyunk túl az egyiken, máris a következőre kell koncentrálni. Most például még havazik, miközben már az áradással is számolni kell, s azok, akik most még a porhó okozta károk miatt kilincselnek a biztosítójuknál, hamarosan a vízbetörés miatt kérnek ellentételezést – szögezte le Németh.