Pozitív irányba korrigált az ipar teljesítménye januárban
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz elmúlt héten továbbra sem derült ki lényeges információ annak kapcsán, hogy lesz-e az új jegybanki vezetés alatt bármilyen komolyabb változás a monetáris- és az árfolyam-politikában. A hét közepén egy újabb devizahiteles mentőcsomagról szóló értesülések borzolták a kedélyeket, és összességében a piac nem fogadta túl jól, hogy a devizahitelek egy részének forintra váltásához esetlegesen a jegybanki devizatartalékot is felhasználnák.
Az egyik fontos makrogazdasági adat a januári ipari termelési statisztika volt. A megelőző hónapok folyamatos visszaesése után az idei év első hónapjában az ipar képes 2,9 százalékkal növekedett hó/hó alapon. A havi szintű bővülés azonban nem bizonyult elég magasnak ahhoz, hogy az éves index is pozitívba kerüljön, így az ipar teljesítménye 1,4 százalékkal maradt el a tavaly januáritól.
Az ipar némileg jobb teljesítménye remélhetőleg az idei első negyedéves GDP-adatokban is visszaköszön majd, miután a múlt pénteken közzétett adatok megerősítették, hogy a tavalyi negyedik negyedévben tovább mélyült a recesszió. A részletes számok szerint a háztartások fogyasztása 1,4 százalékkal, a beruházások 5,6 százalékkal estek vissza éves szinten tavaly október-decemberben. Enyhe mértékben ugyan, de az export is visszaesést mutatott, ráadásul a nettó export GDP növekedéshez való hozzájárulása negatívba fordult, amire az elmúlt időszakban csak nagyon ritkán volt példa.
Az előttünk álló héten a februári fogyasztói inflációs adatok lehetnek fókuszban. Várakozásunk szerint akár 3 százalék alá is kerülhet az éves index a január 3,7 százalék után. A havi indexet egyértelműen a gáz és az áram árának 10 százalékos januári csökkentése fogja dominálni, amit a KSH várhatóan a februári statisztikákban fog elszámolni. A kedvező képet árnyalja, hogy az erőltetett rezsicsökkentés emelheti a költségoldali inflációs nyomást, így jövőre ismét nőhet az éves átlagos infláció.
