A költségvetési hiánycél fele máris összejött

feszesen Márciusban 154,1 milliárd forintos hiány keletkezett az államháztartás központi alrendszerében, ami kifejezetten alacsonynak tekinthető, hiszen az elmúlt években az év harmadik hónapjára 200 milliárd körüli hiány volt jellemző. A központi költségvetés 137,5 milliárd forintos hiánnyal, az elkülönített állami pénzalapok 17,2 milliárd forintos deficittel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 0,6 milliárd forintos szufficittel zártak 2013 márciusában. Az államháztartás központi alrendszerének kumulált hiánya a hónap végén 493,6 milliárd forint volt; ez azt jelenti, hogy a módosított (881,3 milliárdos) egész éves deficitcél 56 százaléka teljesült az első negyedévben. Az eredeti hiánycél 841,8 milliárd forint volt, ezt az önkormányzatok adósságkonszolidációjának 30 milliárd forintos plusz költsége miatt kellett megváltoztatni.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleménye szerint a központi költségvetés március havi bevételei az előző év azonos hónapjához képest 223 milliárd forinttal növekedtek. Ebben jelentős szerepet játszott, hogy egyes adóbevételekből – főként az általános forgalmi adóból és az idén bevezetett új adónemekből – több pénz folyt be.

Hiába keletkezett ugyanakkor több bevétel, a kiadások is növekedtek. A központi költségvetés márciusi kiadásai 125 milliárd forinttal haladták meg az egy évvel korábbit, döntően a költségvetési szervek és szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai miatt.

„A költségvetési szervek bevételeinek és kiadásainak alakulásában kiemelt szerepet játszanak a 2012. május 1-jétől, valamint a 2013. január 1-jétől átvett önkormányzati intézmények” – magyarázza az NGM.

A kamatkiadások csökkentek az előző év azonos időszakához képest, ez elsősorban a kamatfizetések éven belüli eltérő lefutásával magyarázható. A kamatkiadások a hónapban 75,5 milliárd forintot tettek ki, 14,7 milliárd forinttal kevesebbet, 2012 márciusánál.

A kormány feszes költségvetési gazdálkodást folytat, és még a látszatát is elkerülné, hogy magasabb év közbeni hiányszámok miatt megkérdőjelezzék az alacsony hiány melletti elkötelezettségét. Még nem látni, hogy a tranzakciós adóból mennyi bevétel folyt be (és kockázatok övezik az e-útdíjból, a szuperkasszákból várt bevételt is), de még nem „hiányoznak” a büdzsének a pénzek.