A vagyon sem mindig elég

Nem csak a rendelkezésre álló jövedelem határozza meg a pénzügyi gondolkodást és kockázatvállalást – állapítja meg az a kutatás, amelyet a GfK Hungária végzett 2012 őszén. A GfK az átlagosnál magasabb jövedelemmel rendelkező – azaz affluens – banki ügyfelek gondolkodását, igényeit és elvárásait vizsgálta. A kvalitatív kutatás aktualitását az a hazai tendencia adja, hogy bár a GfK Retail Banking Monitor (RBM) kutatás adatai alapján a megtakarítók aránya az utóbbi években folyamatosan csökken a hazai lakosság körében, a lakossági megtakarítások összege mindeközben trendszerűen növekszik. A társadalom polarizációja következtében egyre kisebb ügyfélkör kezében halmozódik fel a hazai lakossági megtakarítások nagy része, ezért az átlagnál nagyobb pénzügyi erővel rendelkező, affluens ügyfelek egyre fontosabbak a pénzügyi piac szereplői számára.

„Jelen piaci körülmények között az affluens ügyfelek jelentik a hazai bankok és biztosítók elsődleges célcsoportját a befektetési és megtakarítási területen, ezért kiemelten fontos, hogy megértsék, hogyan gondolkodik ez a kör és milyen szolgáltatásokat igényel” – vélekedik Dunai Albert, a GfK Hungária Client Group Lead-je.

A kutatás egyik fő megállapítása az, hogy nem a rendelkezésre álló jövedelem határozza meg leginkább, hogy egy személy hogyan gondolkodik a pénzügyekről és milyen szintű kockázatokat hajlandó vállalni. „Attól, mert valakinek sok pénze van vagy gazdasági kérdésekben képzettnek tekinthető, még nem feltétlenül kifinomult a pénzügyi gondolkodásmódja” – mondta el a szakember. Sokkal inkább érvényesül ennek a feltételezésnek az ellentettje: legtöbbször a pénzügyek, illetve pénz iránti attitűd határozza meg az ügyfelek anyagi lehetőségeit, a vagyonosodás felső határát hosszabb távon.

A kutatás pénzügyekhez való hozzáállásukat tekintve három csoportba osztja az affluens ügyfeleket. A „Conservators” (fenntartók) és „Gatherers” (gyűjtögetők) csoportok az átlagosnál magasabb jövedelemmel bírnak, de attitűdjüket tekintve az átlagosnál szegényebb ügyfelekhez hasonlóan gondolkodnak a pénzügyekről. Rájuk a fenntartás és a tartalékolás jellemző, egyfajta félelem motiválja őket a pénzügyek terén és kerülik a kockázatokat. A pénzzel kapcsolatos spontán megnyilatkozásaik túlnyomórészt negatív asszociációkban merültek ki. A „Money Makers” (pénzcsinálók) csoport tagjai ezzel szemben tudatosabban kezelik pénzügyeiket, rájuk inkább jellemző a több lábon állás, a kockázatok mérlegelése és elfogadása. A marketing-pszichológiai magyarázat szerint egyébként a pénzzel kapcsolatos tanult elképzelés, szülői programozás határozza meg leggyakrabban, hogy hogyan kezeljük pénzügyeinket – mutat rá a GfK.

Ennél is jóval nagyobb a potenciál ugyanakkor az itthon még fiatalkorban lévő, a privátbanki és a tömegbanki szint között lévő prémium banki szegmensben. Ennek a potenciális méretét már akár a privátbanki duplájára is becsülik a szakértők, nagyjából 250-300 ezer potenciális ügyfél mellett.

Ennél is jóval nagyobb a potenciál ugyanakkor az itthon még fiatalkorban lévő, a privátbanki és a tömegbanki szint között lévő prémium banki szegmensben. Ennek a potenciális méretét már akár a privátbanki duplájára is becsülik a szakértők, nagyjából 250-300 ezer potenciális ügyfél mellett.-->