Nem dönti be a jegybank a piacokat az új eszközökkel

A múlt hét legfontosabb eseménye a jegybank nem konvencionális intézkedéseinek bejelentése volt csütörtökön. Azt már közvetlenül látszott György MNB-elnök tájékoztatója után érezni lehetett, hogy a bejelentések nem a legkockázatosabb forgatókönyvet jelentik, de eleinte volt némi aggodalom a piacon. A részletek napvilágra kerülése után azonban világossá vált, hogy az intézkedések valóban nem túl kockázatosak, ezért a piac fellélegezhetett. Különösen az állampapírpiacon látszódott pozitív hatás, ami további hozamcsökkenésben, és a CDS-felár esésében látszott meg. Az aggodalmak csökkenése viszont azt is jelenti, hogy az intézkedések pozitív reálgazdasági hatása is mérsékelt lehet.

A múlt hét azonban nemcsak a jegybankról szólt. Megjelent például a februári ipari termelési adat: az előzetes információk szerint a januári 2,9 százalék után további 0,3 százalékkal tudott nőni havi alapon a kibocsátás. Ez azonban elmarad az általunk várttól: éves szinten ugyanis 1,1 százalékos visszaesés történt, miközben enyhe bővülést vártunk. A Mercedes gyár új modelljének gyártása elindult, de ez az adatokban még kevésbé mutatkozott meg. Az adatok egyrészt alátámasztják, hogy az idei első negyedéves GDP a tavalyi év végéhez képest érdemben jobb lehet, de a vártnál lassabb ipari ütem azért óvatosságra int. A kiskereskedelmi forgalom előzetes, februári adatai ugyancsak negatív éves változást mutattak (-1,4 százalék), de ez még így is pozitív meglepetés, mivel a várakozás ennél is nagyobb csökkenés volt.

Az előttünk álló hét legfontosabb adata a márciusi infláció lehet. A februári, 2,8 százalékos éves index után tovább mérséklődhetett a pénzromlás üteme, 2,4 százalékra. Az élelmiszereknél és a ruházkodási cikkeknél várunk az átlagnál nagyobb áremelkedést. A bőven 3 százalékos cél alatti infláció ismét indokot adhat a monetáris tanácsnak a kamatcsökkentésre, de látni kell, hogy a kormányzati rezsicsökkentés nélkül a drágulás üteme jóval magasabb lenne.