Az MNB kamatdöntő ülése kerülhet fókuszba
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaságelmozdulás Az inflációs tényadat az előzetes várakozásokkal összhangban alakult. A KSH közölte: az éves szintű inflációs mutató 1,8 százalékra emelkedett az áprilisi 1,7 százalékról. Havi szinten 0,1 százalékkal mérséklődtek az árak, amiben döntő szerepe volt a járműüzemanyag-árak 3,4 százalékos csökkenésének. A legfrissebb adat nem változtatott érdemben az idei évi inflációs képen.
A következő hónapokban nem várható lényeges elmozdulás az éves indexben, ami az év végére valamelyest 2 százalék fölé kúszhat. Az idei átlagos infláció így jóval a 3 százalékos középtávú cél alatt maradhat, fundamentális oldalról további teret biztosítva a kamatcsökkentéseknek. Egy esetleges további rezsicsökkentés miatt vannak lefelé mutató kockázatok az inflációban, ám az elfojtott vállalati költséginflációs nyomás később akár újbóli inflációemelkedést is hozhat. Ennek mértéke nagyban függ attól, hogy a reálgazdaság várt fellendülése milyen intenzitású lesz. Összességében tehát a középtávú inflációs kilátások kapcsán elég sok bizonytalanságot látunk.
Fontosabb makroadatot nem publikálnak a héten, egyedül a kedden reggel esedékes áprilisi béradatokra érdemes vetni egy pillantást. A figyelem fókuszában egyre inkább a közelgő júniusi kamatdöntő ülés lehet. A jegybank Monetáris Tanácsa jövő kedden ül össze ismét, és várhatóan nem lesz akadálya az újabb 25 bázispontos alapkamat csökkentésnek, így 4,25 százalékra mérséklődhet a ráta.
A piaci árazások a kamatcsökkentési ciklus aljára vonatkozóan az elmúlt időszakban érdemben emelkedtek; bár az elmúlt napokban volt egy kis korrekció a határidős kamatláb-szintekben, már a piac sem vár további 100 bázispontos kamatcsökkentést. A nagy kérdés, hogy a jegybanki kommunikáció alkalmazkodik-e a változó piaci környezethez, vagy továbbra is fennmarad a tanács alapvetően lazának mondható álláspontja.
