Ugyanakkor a lakosság szemében még mindig a készpénzhasználat számít magasan az elsődleges fizetési módnak – tavaly több mint 5255 milliárd forintot vettek ki országszerte a berendezésekből. Igaz, ez az érték elmarad a 2010-ben mért 5758 milliárd forinttól, mégis jól mutatja a berendezések iránti lakossági igényt.
Miközben az elmúlt tíz év első felében az ATM-ekből felvett készpénzösszeg folyamatosan növekedett, a pénzügyi-gazdasági válság hatásai miatt 2009-ben és 2011-ben volt egy-egy jelentősebb visszaesés, azonban a növekedési trend visszatérni látszik. „A készpénz továbbra is vezető szerepet tölt be a magyar gazdaságban, az emberek mindennapjaiban. Az említett két év visszaesése akár már az idén kompenzálódhat az ATM-es készpénzforgalomban” – mondta Kárpáti Balázs, a társaság vezérigazgatója.
A készpénzlogisztikával foglalkozó társaságok egyik legnagyobb bevételi forrását az ATM-ek kiszolgálása jelenti. A némileg csökkenő ATM-állomány miatti bevételkiesését azonban az idén is kompenzálja a megmaradó állomány modernebbre cserélése. Kárpáti Balázs szerint erre szolgálnak azok a berendezések, amelyekbe a készpénzt már nem az időigényes megoldást jelentő borítékos módszerrel, hanem közvetlenül lehet betölteni.
A készpénz-logisztikai iparág másik bevételi forrását az idén a hitelintézetek költségcsökkentési kényszerre adott válasza jelenti majd – vélik a társaságnál. Az integrált készpénz-logisztikai szolgáltatók a rendelkezésükre álló know-how révén ugyanis a költségek 18-25 százalékos csökkentése mellett is jelentős kiszolgálásbeli minőségnövekedést képesek biztosítani a bankok számára készpénzkezelésük és ATM-portfóliójuk üzemeltetése során, így azok több erőforrást képesek alaptevékenységükre allokálni.
Stagnál a kártyák száma is
A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint nagyjából 56 ezerrel csökkent tavaly a Magyarországon kibocsátott fizikai bankkártyák száma, és 8,913 milliót ért el. Ennek megfelelően 2012-ben sem tört meg a hazai bankkártyapiacon évek óta megfigyelhető, stagnálás közeli trend, és a kibocsátott plasztikok számát még a virtuális kártyákkal együtt sem sikerült 9 millió fölé tornászni.Az egyébként nem túl markáns visszaesésért az MNB adatai szerint egyértelműen a hitelkártyák tehetők felelőssé, a hitelkerettel ellátott plasztikok száma ugyanis 2012-ben 1,305 millióról 1,256 millióra csökkent.
Az egyébként nem túl markáns visszaesésért az MNB adatai szerint egyértelműen a hitelkártyák tehetők felelőssé, a hitelkerettel ellátott plasztikok száma ugyanis 2012-ben 1,305 millióról 1,256 millióra csökkent. -->
