Fogyóban a lakásbiztosítások

Nem kímélte a válság a hazai lakásbiztosítási szektort sem, az elmúlt két évben 66 ezer egyéni lakásbiztosítási szerződés tűnt el a piacról – mondta a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) sajtótájékoztatóján Gorda Zsolt, a szövetség lakásbiztosítási bizottságának elnöke. Lakásbiztosításokra tavaly 101,4 milliárd forintot költöttek a háztartások, ez nagyjából azonos azzal az összeggel, amit 2011-ben ilyen célra fordítottak. A megszűnések dacára a szerződések száma 2010-ben volt a csúcson, akkor 3,078 millió lakásbiztosítás volt Magyarországon. Ezek száma még tavaly év végén is meghaladta valamivel a 3 millió darabot, ez azt jelenti, hogy a penetráció nagyjából 72 százalékos az országban, ami európai összevetésben sem számít rossznak. A lakásbiztosítások számának csökkenése a válság eredménye lehet. A biztosítók szerint szerepet játszhat ebben, hogy az utóbbi években a töredékére esett vissza a lakástranzakciók száma, és a lakásépítések száma is mélypontra zuhant. A 2000-es évek közepén 40 ezernél is több új lakás épült évente, tavaly viszont a számuk alig haladta meg 10,5 ezret.

A biztosítók tapasztalatai szerint a kárgyakoriság az elmúlt években nőtt, jelenleg 22 százalék fölött van, vagyis minden negyedik-ötödik biztosítási szerződés után kell fizetniük a cégeknek. A kárgyakoriság növekedésének fő okai között van az egyre szélsőségesebbé váló időjárás, illetve az is, hogy a lakásbiztosításokhoz egyre több kiegészítő biztosítást értékesítenek a piaci szereplők, így az ezek terhére rendezett káresetek is rontják a statisztikát. Lapunk kérdésére válaszolva Gorda Zsolt elismerte: az utóbbi években, ahogy egyre több érzékeny műszaki cikket szereztek be a háztartások, a villámcsapások indukciós hatásaként ezekben bekövetkezett károk is megszaporodtak, ami szintén növelhette az esetek számát. Jelenleg a Mabisznál egy külön munkacsoport foglalkozik ezeknek a károk felmérésével és a biztosítókra gyakorolt hatásával.

A piacon jelenleg 16 cég kínál lakásbiztosítást, ők összesen 85-féle termékkel vannak jelen, ezekből viszont jelenleg 38-félét köthetnek meg az ügyfelek. A piaci koncentráció elég magas, négy nagy biztosítónál (Aegon, Allianz, Generali és Groupama Garancia) csapódik le a díjbevételek 86 százaléka. Egy átlagos lakásbiztosítás díja tavaly 29 ezer forint volt, és a statisztikák szerint a fokozódó versenynek köszönhetően az elmúlt években a díjak növekedése elmaradt az infláció mértékétől annak ellenére is, hogy ezek a biztosítások mindig a lakások új értékének megfelelő összegre szólnak. Az idei első negyedévben sem emelkedtek számottevően a tarifák, ami arra utal, hogy a szektor lenyelte a lakásbiztosításokat terhelő 10 százalékos biztosítási adót – hívta fel a figyelmet Gorda.

A sokféle biztosítás közül a fogyasztóknak nem könnyű választani, ezért hozta létre a Mabisz a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével (PSZÁF) közösen a Lakásbiztosítási Standard Termékvázlatot, amely segítségével egységes szerkezetbe lehet foglalni az újonnan piacra kerülő lakásbiztosításokat. A kezdeményezéshez 14 piaci szereplő csatlakozott már, ezek között ott van mind a négy nagy lakásbiztosító. A Mabisz honlapjáról egyébként az is kiderül, eddig egyetlen hazai biztosító sem fejlesztett még a termékvázlatnak megfelelő új terméket. A Mabisz lakásbiztosítási bizottsága emellett egy lakásbiztosítási útmutatót is elkészített, amelynek célja a lakásbiztosításhoz kapcsolódó legfontosabb fogalmak, tudnivalók ismertetése.

Akinek van lakásbiztosítása nyugodtan alhat, van védelme a jelenlegi helyzetben is – hangsúlyozta az árvíz kapcsán Gorda Zsolt. A legnagyobb hazai biztosítókhoz egyelőre még nem érkezett bejelentés árvíz okozta károkkal kapcsolatban, tömeges bejelentések várhatóan csak az ár levonulása után, tehát a hét közepétől várhatóak. A biztosítóknak előzetes becsléseik sincsenek még arra vonatkozóan, mekkora kárt okozott a víz.

A miniszter elmondta: 40-43 centivel magasabban tetőzött a Duna, mint a valaha volt legmagasabb vízszint. A legnehezebb helyzet Győrújfalunál volt, illetve Pilismarótnál most is az, ahol mozog az ideiglenes gát.

A miniszter elmondta: 40-43 centivel magasabban tetőzött a Duna, mint a valaha volt legmagasabb vízszint. A legnehezebb helyzet Győrújfalunál volt, illetve Pilismarótnál most is az, ahol mozog az ideiglenes gát.-->