Újabb 25 bázispontos kamatcsökkentés jöhet kedden
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság kiigazítás Az elmúlt hét egy váratlan költségvetési kiigazító csomag bejelentésével indult, amelynek mérete a GDP 0,3-0,4 százalékával lehet egyenértékű. A hivatalos álláspont szerint azért volt szükség újabb intézkedésekre, hogy nehogy ismét visszakerüljünk az EU túlzottdeficit-eljárása alá, ami alól kilenc év után sikerült kikerülnünk pénteken.
A csomag a vállalatok és a bankrendszer terheinek további növelésével jelentősen rontja a közép és hosszabb távú növekedési lehetőségeket, ráadásul erős a gyanú, hogy a mostani kiigazításon keresztül esetlegesen későbbi kiadásnövelő intézkedéseknek akar teret biztosítani a kormányzat, anélkül, hogy a hiány érdemben emelkedne.
Holnap ismét összeül a jegybank Monetáris Tanácsa, ahol várhatóan 4,25 százalékra csökkentik majd az alapkamatot. Az infláció továbbra is mélyponton van, és érdemi inflációgyorsulás kockázata nem látszik. Ha az őszi további 10 százalékos gáz- és áramár csökkentés megvalósul, a jövő évi infláció is alacsonyabb lehet a korábban vártnál. Bár az első negyedévben negyedéves szinten már nőtt a gazdaság, a fellendülés egyelőre törékenynek látszik. A fundamentális kép a kamatcsökkentés folytatása felé mutat, a külső piaci környezet állapotát illetően azonban jelentősen megváltozott kép.
Az amerikai jegybanki pénzpumpa visszafogásának, a globális likviditás csökkenésének közelgő lehetősége meglehetősen heves kilengéseket hozott a hazai forint- és állampapír-piacon is. Erősödtek a nagyobb kockázatkerülésre utaló jelek: jóval volatilisebbé vált a forint. A fenti tényezők várhatóan még nem lesznek akadályai a keddi kamatcsökkentésnek, ám jelzik, hogy a vágások vége talán nincs messze. Fontos lesz, hogy a tanács állásfoglalásának hangvétele szigorodik-e, és kommunikálják-e a változó piaci környezethez való alkalmazkodás szándékát, vagy marad az alapvetően laza álláspont.
