Veszteségesek a nyugdíjpénztárak
A tavalyi évet is negatív eredménnyel zárta az önkéntes nyugdíjpénztári szektor, miután az utolsó negyedévben is 0,18 milliárd forintos működési veszteséget könyvelt el – áll a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) napokban közzétett kockázati jelentésében. Pozitív fejlemény viszont, hogy a szektorszintű veszteség gyakorlatilag nem változott 2012 első félévéhez viszonyítva – az utóbbi a konszolidáció első jeleként értelmezhető. Az 52 önkéntes nyugdíjpénztárból viszont a többség, 37 veszteséges volt 2012-ben – 2011-ben 57 szereplőből 38 zárt mínuszban.
A szektor koncentrációja folytatódott: az önkéntes nyugdíjpénztárak száma eggyel (52-re) csökkent. A veszteséges működés következtében ugyanakkor a PSZÁF szerint a szereplők számának további csökkenése várható. A 2012-es, teljes évi 1,08 milliárd forintos szektorszintű veszteségből 0,90 milliárd a pénzügyi csoportokhoz tartozó önkéntes nyugdíjpénztáraknál jelentkezett, amelyekből egyébként egy tucatnyi működik jelenleg Magyarországon.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak taglétszáma tovább csökkent a második félévben: a decemberi 1,2267 millió fős záró-taglétszám 7 349 fővel volt alacsonyabb a június végi záró taglétszámnál. A csökkenés üteme – mind abszolút, mind relatív értelemben a legalacsonyabb szinten volt a taglétszám csökkenésének kezdete – azaz 2008 júniusa – óta. Bár a 2012 második félévben újonnan belépők száma meghaladta az előző két félévben újonnan belépettek számát, a növekedés nem tudta ellensúlyozni a kilépők és a szolgáltatásban részesülők taglétszámcsökkentő hatását – állapítja meg a felügyelet.
Az elhúzódó válság hatására az adózási előnyök ellenére kevesebb munkáltató számára vonzó az önkéntes nyugdíjpénztár, mint béren kívüli juttatási forma, illetve kevesebb munkavállaló tudja megengedni magának az önkéntes nyugdíjpénztári tagdíj kiegészítését. A kilépők illetve a szolgáltatást igénybe vevők számának alakulását a válságon kívül magyarázza az is, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári konstrukcióra sokan nem nyugdíjcélú megtakarításként, hanem hosszabb távú (10 éves) befektetésként tekintenek: a megtakarítás hozamába a tag által befizetett önkéntes pénzári tagdíjakra igénybe vehető adókedvezményeket is beleszámítják, és ezért a 10 éves várakozási idő letelte után hozzányúlnak az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításaikhoz.
A taglétszám csökkenésének illetve a válságnak a rendelkezésre álló jövedelemre gyakorolt hatása a befolyt tagdíjakban is megmutatkozik: a tagdíjbevételek alakulása folyamatosan csökkenő trendet követ. A folytatódó tőkepiaci árfolyam-emelkedés következtében viszont az önkéntes nyugdíjpénztári szektor kezelt vagyona 919,1 milliárd forintra – történelmi maximumra – emelkedett – áll a felügyelet jelentésében.
Hét aktív szereplő maradt
2012 második félévében – írja a PSZÁF jelentése – nem változtak a magánnyugdíjpénztári nyugdíjrendszert szabályozó fő keretek: a fennmaradt pénztáraknak továbbra is a tagdíjak 0,9 százalékából kell fedezni a működési kiadásokat. Mivel ilyen fedezet mellett a működés szükségszerűen veszteséges, a működő magánnyugdíjpénztárak száma tízre csökkent.A még működő magánnyugdíjpénztárakból ugyanakkor három végelszámolás alatt áll. Ennek megfelelően a taglétszám csökkenése is folytatódott: december végére 69,1 ezerre apadt a június végi 75,1 ezer főről.
A még működő magánnyugdíjpénztárakból ugyanakkor három végelszámolás alatt áll. Ennek megfelelően a taglétszám csökkenése is folytatódott: december végére 69,1 ezerre apadt a június végi 75,1 ezer főről. -->
