A múlt kedden beterjesztett és kivételes sürgős eljárásban megtárgyalt jogszabálytervezetet csütörtökön fogadta el az Országgyűlés, 214 igen és 42 nem szavazattal. A múlt csütörtökön elfogadott jogszabály célja a preambulum szerint a takarékszövetkezeti szektor átalakítása, mivel annak tőkeellátottsága alacsony, szervezettsége és szolgáltatási szintje nem megfelelő és félő, hogy jelenlegi formájában nem lesz hosszú távon működőképes.
Áder János köztársasági elnök leszögezi, hogy a törvénnyel nem ért egyet, a jogbiztonság elvére és a "normavilágosság követelményére figyelemmel" a törvény szövege pontosításra szorul a jogrendszerbe való beilleszkedés érdekében.
Az elnök szükségesnek tartja az Integrációs Szervezet és a Takarékbank, illetve a tagok közötti viszony szabályainak újratárgyalását a tulajdonkorlátozás szükségességének és arányosságának szempontjából.
A köztársasági elnök annak megfontolására szólította fel az Országgyűlést, hogy az abban foglaltak összhangban vannak-e az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a hitelintézeti tevékenység megkezdéséről szóló 2006/48-as irányelvével. Annak vizsgálatát is ajánlja az elnök, hogy a törvény rendelkezései indokoltak és arányosak-e és egyáltalán megfelelnek-e a tulajdonjogra vonatkozó alkotmányos követelményeknek. A részvényesi jogok maradéktalan érvényesülése érdekében az államfő vizsgálandónak tartja a törvényben meghatározott szervezetek feladat- és hatáskörére vonatkozó szabályozást.
Az elnök felülvizsgálni javasolja a jogorvoslati lehetőségek korlátait és vizsgálandónak tartja a kormánybiztosnak a törvénybe foglalt jogkörét is.
Lemondott a TakarékBank elnöke
Lemondott posztjáról tegnap Csicsáky Péter, a TakarékBank elnök-vezérigazgatója. A bankár azonnali, július 2-i hatállyal kezdeményezte munkaviszonya közös megegyezéssel történő megszüntetését, amit a hitelintézet felügyelőbizottsága el is fogadott. Az elnök-vezérigazgatói munkakörhöz nevesített feladatok és funkciók ellátásával Szabó Levente vezérigazgató-helyettest bízták meg.
Csicsáky csaknem két évtizede dolgozott már a Takarékbanknál, a vezérigazgatói posztot 2001-től töltötte be. Távozását hivatalosan nem indokolták meg, de szoros összefüggésben lehet a takarékszövetkezetek integrációjáról szóló törvény elfogadásával. A jogszabály egyik legvitatottabb része, hogy annak értelmében az állam többségi tulajdonba kerülne a TakarékBankban a Magyar Postán keresztül, amely 655 millió forintos tőkeemeléssel szerezne részesedést a hitelintézetből. A jelenlegi többségi tulajdonos takarékok nem sokat tehetnek ez ellen, az MFB ugyanis a jogszabály szerint vételi joggal rendelkezik a közgyűlésen a tőkeemelés ellen szavazó, vagy a szavazáson tartózkodó részvényesek tulajdonhányadára.
A másik sokak számára megrökönyödést kiváltó pont a kötelező integráció volt. A jogszabály szerint az intézményvédelmi alapot az MFB hozza létre egymilliárd forintos tőkével, amelybe minden szövetkezeti formában működő hitelintézetnek kötelező belépnie, és részvényessé is kell válniuk a TakarékBankban. Azoknak a hitelintézeteknek, amelyek kilépnek, vagy kizárják őket az integrációból, elveszíthetik a működési engedélyüket.
Az elfogadott törvényt először Demján Sándor bírálta Orbán Viktornak küldött levelében. A milliárdos szerint elfogadhatatlan, hogy az állam a Takarékbankban meglévő tulajdoni arányokat egyoldalú beavatkozással megváltoztatja, a takarékszövetkezetek többségi pozícióját megszüntetik.
Az is elfogadhatatlan az üzletember szerint, hogy a törvény szerint állami beavatkozáshoz szükséges válsághelyzet áll fenn, ha a 90 napon túli lejárt hitelek aránya eléri a 10 százalékot, miközben ez jelenleg a bankrendszer egészében jóval magasabb arány.
Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) véleménye szerint a törvényjavaslat sérti az alkotmányt, a magántulajdon védelmét, a vállalkozás szabadságát és a tisztességes verseny feltételeit is. A takarékok is megdöbbentek az elfogadott törvény láttán, közleményükben hétfőn azt írták, a jogszabály elfogadását semmilyen egyeztetés nem előzte meg. Még a benyújtást megelőző napon tartott szakmai egyeztetésen sem kötötte az orrukra a kormány, hogy milyen jogszabály benyújtására készül.
Az OTSZ azon is felháborodtak, hogy az intézmények gyenge helyzetére hivatkozik a törvény, hiszen saját tagjaik húszéves fennállásuk alatt egyszer sem mentek csődbe. Csődök kizárólag olyan piaci szereplőknél következtek be, amelyek nem voltak tagjai a Takarékszövetkezeti Integrációnak. Az OTSZ mindenesetre Áder János köztársasági elnökhöz fordult jogorvoslatért a kérdésben.
Közel 1800 milliárdos mérlegfőösszeg
A teljes szövetkezeti hitelintézeti szektor mérlegfőösszege a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének adatai szerint 1771 milliárd forint, ebben nincs benne a TakarékBank mérlege sem. A szövetkezetek hitelállománya valamivel kevesebb mint 700 millió forint, ennek elenyésző hányada a devizahitel. A betétállományuk a hitelhez képes magas: meghaladja az 1500 milliárd forintot.
A szövetkezeti hitelintézetek az elmúlt éveket is nyereségesen vészelték át, a tőkemegfelelési mutatók magasak, szektor szinten 16 százalék fölött vannak.
