Ismét nagy mentőöv jöhet

Az eddigieknél is hatékonyabbnak látszó fegyver bevetésére készül a devizahitelek kapcsán a kormány. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter, miniszterelnök-helyettes kedd este jelentette be, hogy keresik a módját, hogy egy jogszabállyal a devizahitelek feltételeit általános érvénnyel módosítsák. Navracsics szerint akkor vizsgálnák felül a szerződéseket, ha a szerződéskötéskor fennállt körülmények időközben megváltoztak, és így az ügyfél saját hibáján kívül vált fizetésképtelenné. A tervezett törvény által életbe lépő új szabályozás visszamenőlegesen is érvényes lenne, tehát még élő szerződésekre is alkalmaznák az új szabályokat.

A miniszter szavaiból arra lehet következtetni, hogy a kölcsönök felvétele óta eltelt időszakban keletkezett árfolyamkülönbözetet venné le részben vagy egészben a kormány. Ebbe az irányba mutatnak az Origo tegnap közölt értesülései is. A lap szerint ez akár több millió forintot is jelenthet egy-egy adósnak. A lap által megkérdezett szakértő, a Széchenyi Hitelszövetség elnöke, Barabás Gyula szerint is az árfolyamkockázatra gondolhatott a miniszter, amikor a „szerződéskötéskor előre nem látható” körülményt említett. De azt is megjegyezte, sok múlik majd a definíciókon, mert az előre nem látható változások körébe szinte bármi beleeshet.

Az Origo úgy tudja, többféle változatot is kidolgozott a KIM a jövő keddi kormányülésre arra, milyen arányban osztanák meg az árfolyam-különbözetet az adós, a bank és az állam között. Nem kizárt a harmadolás, de az sem, hogy az egész árfolyam-különbözetet elengednék. A lap megemlíti, hogy Horvátországban például ilyen döntést hozott nemrégiben devizahiteles perekben a zágrábi kereskedelmi bíróság. Hogy végül melyik verziót fogadják el, az nyilván a költségvetésre gyakorolt hatástól is függ majd.

A devizahitelesek helyzetének javítására ez már a sokadik – igaz, az egyik legnagyobb hatású – eszköz lenne. Eddig a bankok saját adósmentő programjain túl két rögzített árfolyamos konstrukciót, és a kedvezményes végtörlesztést is bevezették már Magyarországon, illetve létrehozták a Nemzeti Eszközkezelő Társaságot is.

A kérdésre viszont a továbbra is romló minőségű állomány, és a nagy figyelmet kapott bírósági perek is ráirányították a figyelmet.

A devizahitelek közel 90 százaléka svájci frankban denominált, az euró és japán jen alapú kölcsönök osztoznak a maradék, néhány száz milliárdos szeleten.

A devizahitelek közel 90 százaléka svájci frankban denominált, az euró és japán jen alapú kölcsönök osztoznak a maradék, néhány száz milliárdos szeleten. -->