Jön az energiacégek új járuléka

– A napokban egy újonnan létrehozott államtitkárság élére nevezték ki a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban. Mi lesz a feladata?
– A neve alapján a fejlesztéspolitikával, a klímapolitikával és a kiemelt közszolgáltatásokkal foglalkozik az államtitkárság, de hozzá tartozik a zöldgazdaság is. Helyettes államtitkárként is a zöldgazdaságért, a klímapolitikáért, továbbá az energiahatékonyságért, majd a kiemelt közszolgáltatásokért (a víziközművek, a szennyvíz és a hulladékok árszabályozásáért) feleltem. E körben a helyettes államtitkárság komoly munkát végzett a rezsicsökkentés érdekében, végigvittük a szükséges jogszabály-módosításokat. Az új államtitkárság feladata lesz a fejlesztéspolitika nem európai uniós, tehát hazai forrásainak elosztása is.

– Milyen feladatokat kapott?
– A sok teendő közül talán a legfontosabb a tájékoztatás: valós képet kell adnunk a lakosság és az érintett gazdasági szereplők számára a hazai zöldgazdaság helyzetéről. Az unión belül gyakorlatilag élharcosok vagyunk az EU által meghatározott, úgynevezett 3x20-as célok tekintetében. Idei megújulóenergia-felhasználásunk aránya meghaladja a 9 százalékot, úgyhogy innen üzenem azoknak, akik kétségbe vonják a 2020-ra vállalt 14,56 százalékos vállalásunk teljesíthetőségét, hogy tévednek. Jó eredményeink vannak az energiahatékonyság javításában, széndioxid megtakarításunk az 1997-98-as bázisra vetítve bő 43 százalék, ami páratlan az EU-ban.

– Utóbbit az energiatermelésünk és az iparunk visszaesése is okozhatja.
– Részben igen, de ez olyan uniós vállalás, amelyet, ha nem teljesítünk, senki nem kérdezi meg, hogy miért nem. Mi viszont hoztuk a számokat. Már kezdjük megszokni, hogy az EU-ban minket mindenről vádlón kérdeznek meg, ám most, amikor teljesítettük a kötelezettségeinket, joggal lehetnek kéréseink azokkal az uniós országokkal szemben, amelyek ezzel adósak maradtak. Mellesleg, a tavalyi dohai konferencián el is értük, hogy ne töröljék a közel 200 milliós kvótavagyonunkat, hanem továbbvihessük. E kvótavagyonból később ellensúlyozhatjuk majd megnövekvő kibocsátásunkat, amikor a gazdaság tartósan fellendül.

– Mikorra várható a Nemzeti Cselekvési Terv felülvizsgálata?
– A tervezett időpontra, az év végére elkészül. Az eredeti terv 2008-2009-es adatokon alapult, amikor a bioenergia még új iparág volt, érdemi tapasztalatok nélkül. Ma már világos, hogy természetes erőforrásainkra kell összpontosítanunk: a biomasszára és a biogázra, valamint a geotermiára és a napenergiára, ilyen sorrendben. Geotermikus adottságaink európai összevetésben is kiemelkedőek, sajnos még kevés jó projekt született, mint például a miskolci. Kár, hogy egyesek máris azt híresztelik, hogy leesett a vizének a hőmérséklete, így a beruházás sikere kétségesség válik. Írásos cáfolatot kértem a Miskolc Holding vezetőjétől, hiszen nem engedhető meg, hogy az ilyen jó kezdeményezéseket, amelyek a rezsicsökkentés hatásával azonos irányúak, egyesek téves információk terjesztésével ellehetetlenítsék.

– A szélre és a vízenergiára tehát nem alapoz az NCST.
– Vannak szélcsatornáink, de Magyarország nem az angol szigetek és nem is a Hamburg fölötti északi tenger. Ausztriával ellentétben nincsenek nagy vízhozamú helyi patakjaink sem. A vízenergiával kapcsolatban a korábban megfogalmazott szakmai célkitűzés a meglévő duzzasztóművekbe beépíthető törpe vízerőművek létesítésével és folyómedrekbe telepített átáramlásos turbinákkal számolt, ez tarthatónak tűnik. Hamarosan elkészül az ország megújulóenergia-térképe, amelyből mindenki számára nyilvánvalóvá válik, hol milyen zöldberuházást érdemes indítani, és milyet nem. Fontos az is, hogy önfenntartó technológiát válasszunk, ami a biomassza esetében a pellet vagy a brikett használata. Azzal is szembe kell néznünk, hogy egyes technológiák nem váltják be a hozzájuk fűzött reményeket.

– Vagyis jöhet a METÁR.
– Egyelőre a németországi, az olaszországi, a spanyolországi, a bulgáriai, a csehországi, a szlovákiai, a romániai és a belgiumi támogatási rendszer is bebukott, és még sorolhatnám. Uniós szinten nagyon rossz irányba vitt a német modell, amely szerint támogatni kell a megújuló alapú termelést. Nekünk viszont van egy KÁT-rendszerünk, amely nagyon jól ellátja a feladatát, miután az elmúlt három évben a résztvevők érdekei szerint végrehajtottunk rajta néhány fontos módosítást. Közben persze folyik a METÁR prenotifikációja, de tudni kell, hogy közben elindult egy olyan uniós törekvés, amely szerint központosítani kellene a zöldenergia támogatási rendszerét. Ez érintheti a METÁR koncepcióját.

– Mi várható az energiahatékonyság terén?
– Főként lakossági körben kívánunk előrelépni, az idén elsősorban a kvótaértékesítésből befolyó pénz terhére. A szeptemberre elkészülő nemzeti épületenergetikai stratégia iránymutatást ad a kormánynak, hogy miként hasítható ki a legnagyobb szelet az energiahatékonyság tortájából. Fntos teendő annak az új szabályozásnak a megalkotása is, amelyet a 2012/27/EU energiahatékonysági irányelv ír elő. Eszerint minden energiatermelőnek és -elosztónak az általa értékesített energiamennyiség másfél százalékát meg kell takarítania. E pénz egy részéből energiahatékonysági projekteket, például a hálózati és szállítási veszteség csökkentését lehet finanszírozni.

– Tehát ez egy árbevételre vetített, új adó lesz, amit a veszteséges cégeknek is fizetniük kell?
– A részleteken még dolgozunk, inkább járulék lesz. A veszteséges vállalatokra is vonatkozik majd, ebből az EU nem enged, de van némi mozgásterünk (az EU-val egyeztetve) azzal kapcsolatban, hogy kik legyenek az alanyai. A rendszernek 2014 nyarára kell felállnia, ekkorra látnunk kell, hogy mekkora forrást igényel az energiahatékonyság javítása. Ez elegendőnek ígérkezik. A szükséges szabályozás még idén ősszel elkészül.

– Hogyan hatott a rezsicsökkentés kiemelt közszolgáltatások cégeire?
– A rendszerváltáskor 33 nagy, önkormányzati résztulajdonú víziközmű-cég volt. Ezekről a rendszerváltáskor leváltak azok az önkormányzatok, amelyek ebből nyereséget reméltek kivenni, a többiek a nagy cégben hagyták a tevékenységet. A kisebb kiszakadók a bevételből keresztfinanszírozták egyes tevékenységüket, fejlesztésre viszont nem fordítottak elég pénzt. Most tehát meg kell szüntetni ezt az egyenlőtlen gyakorlatot. A szolgáltatások költségét meg kell fizetni, de a vízdíjba nem kerülhet bele olyan részösszeg, amelyből az önkormányzat a vízszolgálttástól eltérő finanszírozását szeretné megoldani.

– Mit lát az ön előtt álló időszakban a legfontosabbnak?
– Fontos bemutatni, hogy a kormány megvalósította, amit három és fél éve ígért. A most következő rövid időszakban egyik fő feladatom az, hogy minél szélesebb körben megismertessem az emberekkel az eredményeinket a megújulók, a fejlesztéspolitika, az energiahatékonyság és a kibocsátás-csökkentés terén.

Horváth Attila Imre (39)

1993-2001 BMGE, gépészmérnöki diploma

1999-2001 Király Lízing Kft. termelőeszköz divízió vezető

2001-2005 Oster Lízing Zrt. termelőeszköz finanszírozási igazgató

2005-2008 EnergoSolar Kft. ügyvezető igazgató

2008-2011 BudaSolar Kft. ügyvezető igazgató

2012-2013 Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, helyettes államtitkár

2013. július Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, államtitkár

Horváth Attila Imre (39)

1993-2001 BMGE, gépészmérnöki diploma

1999-2001 Király Lízing Kft. termelőeszköz divízió vezető

2001-2005 Oster Lízing Zrt. termelőeszköz finanszírozási igazgató

2005-2008 EnergoSolar Kft. ügyvezető igazgató

2008-2011 BudaSolar Kft. ügyvezető igazgató

2012-2013 Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, helyettes államtitkár

2013. július Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, államtitkár -->