Kivezetés előtt a devizahitelek

A tegnapi kormányülésen előkerültek a devizahitelesek újabb mentőcsomagjáról szóló határozattervezetek, amelyek kidolgozásával a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot (KIM) és a Nemzetgazdasági Minisztériumot (NGM) bízta meg Orbán Viktor miniszterelnök. Ebben a témában nem született döntés, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a távirati irodával közölte: előbb tárgyalásokat kezdenek a hazai devizahitelezésben érintett hitel- és pénzintézetekkel.

A cél a deviza lakáshitelek kivezetése a piacról, mivel ezek olyan gazdasági és társadalmi kockázatot jelentenek, amellyel az ország hosszú távon nem tud együtt élni. A miniszter szerint a KIM által felvázolt alkotmányos-jogi mozgástér széles, több olyan nemzetközileg ismert eljárás is van, amely a devizahitelekkel kapcsolatos problémákra megoldást jelenthet. Mindezt úgy szeretnék megoldani, hogy közben a forinthitelt választók ne járjanak rosszabbul, mintha a hitelfelvételkor devizakölcsönt vettek volna fel.

Május végén a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint több mint 3900 milliárd forintnyi devizahitele volt, ebből 1837,7 milliárd forintot tettek ki a deviza lakáshitelek, a svájci frank alapú lakáskölcsönök állománya pedig 1517,8 milliárd volt. Varga nyilatkozatában csak a lakáshiteleket említette, de hasonló nagyságrendű szabad felhasználású deviza jelzáloghitele is van a háztartásoknak, ezekkel még nagyobb problémák problémák vannak. Március végén a deviza lakáshitelek közül minden harmadiknál volt fizetési késedelem, a szabad felhasználású hitelek közül pedig minden másodiknál volt csúszás, a nem teljesítő hitelek aránya a deviza lakáskölcsönöknél 16, a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél 25 százalékos volt.

A minisztériumok többféle mentőcsomagot is felvázoltak, ezek között a hírek szerint olyan is van, amely alapján a teljes bankszektor 1000 milliárd forintot meghaladó veszteséget szenvedhet el, amiből az OTP-re mintegy 200 milliárd forint hárulna. Az összeg nagyobb, mint a hitelintézet éves adózott eredménye, vagyis a bank akár veszteségessé is válthatna a mentőcsomag hatására. Csányi Sándor OTP elnök-vezérigazgató, aki múlt heti részvényeladásai után szűk körű sajtótájékoztatót tartott, ezekről a tervekről is nyilatkozott. Az MTI tudósítása szerint a jegybankelnök bankvezetőknek tartott reggelijein Csányi is részt vett, 3-4 ilyen reggelit tartottak, arról viszont ezeken eddig nem esett szó, hogy esetleg újabb devizahiteles mentőcsomag várható. A bankár hangsúlyozta: nem születhet olyan, a devizahiteleseket mentő csomag, amelyet az OTP ne tudna túlélni.

Csányi és az érdekeltségébe tartozó Bonitás 2002 Zrt. a múlt héten összesen több mint 2,34 millió darab OTP-részvénytől váltak meg csaknem 10,8 milliárd forint értékben. A részvényeladás után számos találgatás kapott szárnyra azzal kapcsolatban, miért vált meg a bankár OTP-s részvényeitől. Olyan vélemények is napvilágot láttak, hogy a kormánynak kívánt üzenni Csányi a részvényeladásokkal az újabb devizahiteleseket mentő tervek miatt. A bankár ezt is cáfolta, azt állította: a részvénycsomag eladása előre megtervezett lépés volt. Már korábban megbízta a brókerét azzal, hogy bizonyos árfolyamszint alatt adja el a pakettet, a részvényeladásokat a mentőcsomagról szóló híresztelések csak annyiban befolyásolták, hogy lejjebb vitte azt a limitárat, ameddig az eladásra megbízást adott. Csányi ebben az évben mindenképpen adott volna el OTP-papírokat a tervezett élelmiszeripari beruházásai miatt. Jelenleg Csányi cégeinél egy hozzávetőleg 12,5 milliárd forint összegű, több projektből álló beruházási folyamat zajlik, a tervek között további, mintegy 10 milliárd forintot kitevő beruházások szerepelnek, emellett 11 milliárd forintba kerül az a vágóhíd, amelyet más befektetőkkel együtt tervez megvalósítani.

Csányi cáfolta azt a híresztelést is, miszerint egészségi állapota miatt szállt ki az OTP-ből, és a visszavonulást fontolgatná. A takarékszövetkezeti integrációról is beszélt a bankár, a szektor államosítása mögött ugyanis többen az OTP piaci pozícióját meggyengítő törekvéseket sejtettek. Csányi szerint viszont az integráció rövid távon nem jelent veszélyt az OTP csoportra.

Az OTP árfolyamának mindenesetre nagyon jót tett a tegnapi nap: a bankpapír több mint 11 milliárdos forgalom mellett 4,68 százaléknyit erősödött, és 4445 forinton zárta a kereskedést.

Az újabb mentőcsomag, annak esetleges megvalósítása Csányi szerint kockázatokat hordoz, mert az ország bankrendszerét nézve csökken a hitelállomány, a hitel\betét mutató is mérséklődik, és az anyabanki források szintén apadnak.

Az újabb mentőcsomag, annak esetleges megvalósítása Csányi szerint kockázatokat hordoz, mert az ország bankrendszerét nézve csökken a hitelállomány, a hitel\betét mutató is mérséklődik, és az anyabanki források szintén apadnak.-->