BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Még kevés lakást árvereznek el

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
A lakóingatlanokra biztosított árverezési kvóta 70-80 százalékát használták ki eddig a pénzügyi szolgáltatók, és eddig az érintett 115 ezer lakásból mindössze valamivel több mint húszezret jelöltek ki eladásra. Pedig csak a bankoknál 900 milliárd forintnyi olyan jelzáloghitel van, amelynek megtérülésére kevés az esély

Az elárverezésre kijelölhető ingatlanok igen kis hányadát jelölték ki kényszerértékesítésre a pénzügyi szolgáltatók – derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) adataiból. A PSZÁF honlapján lévő statisztika szerint 2013 második negyedévéig összesen 20912 lakást és házat jelöltek árverésre a piaci szereplők, ami az érintett 115 ezer lakás nem egészen egyötöde. A legtöbb, árverezésre kijelölt ingatlant Budapesten és Pest megyében tartják nyilván, itt már eddig több mint 5500 lakás esett bele az értékesítendő körbe. Persze az alacsony arányban a kvótarendszer is szerepet játszik: ennek lényege, hogy az érintett ingatlanok száma alapján meghatározzák, hogy negyedévente hány lakást lehet eladni. Ennek az eljárásnak az a célja, hogy a bedőlt hitelekkel érintett lakások ne egyszerre szabaduljanak rá a piacra, hiszen az árcsökkenéshez, illetve túlkínálathoz vezetne, amely sem a pénzügyi szolgáltatóknak, sem a lakosságnak nem áll érdekében. Ugyanakkor a bankok a számukra meghatározott kvótát sem használják ki teljes egészében: a PSZÁF adatai szerint a 2011 vége óta eltelt hét negyedévben 68 és 84 százalék között motgott a kihasználtság, amely negyedévente általában 2-3 ezer ingatlan kényszerértékesítését (illetve arra kijelölését) jelentette.

A visszafogott értékesítési ütemben több tényező is szerepet játszhat. Legikább az, hogy a bankoknak meguknak sem áll érdekükben, hogy az árverezés stádiumába jusson egy szerződés, hiszen az – a közhiedelemmel ellentétben – borítékolt veszteséget jelent. Másrészt a lakóingatlanok iránti kereslet is változatlanul igen alacsony szinten mozog, ezért a kialakuló eladási árakkal kapcsolatban sem lehet sok jóra számítani.

A hitelek minősége viszont igen szomorú képet mutat. A PSZÁF adatai szerint csak a bankszektorban 909,3 milliárd forintot ért el az első negyedévben a 90 napon túli késében lévő jelzáloghitelek állománya.

Terjed az árfolyamgát

Májusban újabb 5514 devizaadós csatlakozott az árfolyamgát rendszeréhez, így a nyilvántartott szerződések száma 155 ezer közelébe emelkedett – közölte honlapján a felügyelet. A szerződések túlnyomó része változatlanul svájci frank alapú hitelhez kapcsolódik, valamivel több mint 142 ezer ilyen szerződés szerepel a nyilvántartásban. Euróban eladósodott ügyfelek 9218, japán jenben tartozók pedig 3415 esetben választották eddig az árfolyamgátat. Az érintett szerződések összértéke május végén meghaladta az 1276 milliárd forintot.


-->

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.