Már a hitelek felével gond van

Ez év közepére a nem problémamentes lakossági hitelek aránya a teljes állományon belül túllépte az 55 százalékot – derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) legfrissebb fogyasztóvédelmi kockázati jelentéséből. A nem problémamentes állományba a PSZÁF beszámolja az átstrukturált, illetve újratárgyalt kölcsönöket is, ám ezeket figyelmen kívül hagyva is közelíti a csúszásban lévő tételek aránya a 35 százalékot. A felügyelet statisztikái szerint továbbra is növekszik az újratárgyalt, valamint a 365 nap feletti tartozást mutató hitelek állománya: emellett a felügyelet szerint ismét ki kell emelni, hogy – annak ellenére, hogy a társadalmi figyelem elsősorban a jelzálogalapú hitelekre irányul – a nem-jelzálog fedezetű hiteleknél is súlyos és növekvő problémákra utal a nem-problémamentes ügyletszám és állomány nagysága.

A 365 napot meghaladó átlagtartozások stagnálnak a második negyedévben, az újratárgyalt hitelek átlagos nagysága pedig jelentősen csökkent. Előbbi a PSZÁF szerint azért problémás, mert a 365 napon túli késedelmes hiteleknél már minimális a visszafizetés esélye, és mértéke jól jelzi a túlzott eladósodottságot.

„A lakosság pénzügyi jellegű eladósodottsági szintje továbbra is rendkívül magas (és növekvő), ezt fogyasztóvédelmi kockázati szempontból kiemelt fontosságúnak tartjuk” – írja a jelentés.

A nem teljesítő hitelek stabilan magas aránya mellett – derül ki a jelentésből – az új kihelyezések változatlanul alacsony szinten mozognak, annak ellenére, hogy a pénzügyi szolgáltatók növelni próbláják a kínálatot. A teljes hitelállomány a 2012-es év vége óta 3-4 százalékkal csökkent, a jelzáloghitel-állomány – a még mindig jelentős svájci frankban denominált mennyiség mellett – szintén mérséklődik. Az állományon belül a svájci frank alapú hitelek volumene csökken a leggyorsabban. A forint alapú nem-jelzálog fedezetű hitelek (személyi-, áru- és gépjármű) állománya is mérséklődött az év első felében.

Mindezek alapján a PSZÁF szerint a hitelintézetek működésének egyik kulcsfeladata a közeljövőben is a folyamatosan csökkenő állományok és a még mindig jelentős devizakitettség kezelése marad, ebben kiemelt szerepük van a jelenleg is létező (és kialakítás alatt álló) intézményi és állami adósmentő, adósságkezelő programoknak.

Az új kihelyezéseket illetően biztató, hogy az MNB hitelezési felmérése alapján a bankok a következő időszakra a lakáscélú jelzáloghitelezés sztenderdjeinek kis mértékű, a fogyasztási hitelekének pedig jelentős mértékű enyhülését várják. Utóbbi a túlzott lakossági eladósodottság révén hordozhat fogyasztói kockázatokat, ám a felügyelet szerint fontos, hogy a felmérések alapján a lazítás elsősorban a hitelfelvételért felszámolt díjaknál, és nem az elvárt feltételeknél jelenik meg. Az árazásban egyébként az utóbbi fél évben nem történt jelentős változás, a fennálló állományokon gyakorlatilag változatlanok a kamatszintek.

Reális megoldás kell

A magyarok többsége megfontolt döntést vár a devizahiteles mentőcsomag kapcsán, és elsősorban egy az adósok, bankok és állam közötti tehermegosztáson alapuló intézkedést támogatna – derül ki a Bankmonitor.hu felméréséből. Ugyan a válaszadók többsége támogatja a devizahitelesek megsegítését, a beavatkozás mértékéről megoszlanak a vélemények. Mindössze 16 százalék azok aránya, akik szerint a devizahiteleket bármi áron meg kell szüntetni, a válaszadók 53 százaléka szerint viszont ésszerű keretek közt kell megoldást találni.